Állítmány



A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén.[1][2]

Az állítmány meghatározásának kísérletei mind az alannyal való kapcsolatai keretében történnek, és egyik sem teljesen kielégítő, egyazon nyelvre vonatkozóan sem, és annál kevésbé általános jelleggel. Legalábbis a flektáló és az agglutináló nyelvekben az állítmánynak három jellegzetessége van, de mindegyiknek vannak korlátai:[3]

Ezek közül a jellegzetességek közül az utóbbit használja több nyelvész is az állítmány meghatározására.[4][5][6][7] Az állítmány kifejezheti az alanyról:

  1. cselekvését: (magyarul) Elindultam szép hazámból”;[8]
  2. az általa elszenvedett cselekvést: (angolul) The cat was chased by the dog ’A macskát a kutya kergette’ (szó szerint ’A macska a kutya által volt kergetve’);[9]
  3. a vele való történést: (románul) doare capul ’Fáj a fejem’;[10]
  4. azt, hogy van valamije vagy valakije: (horvátul) Svi mi imamo posebne zadatke ’Mindegyikünknek megvan a saját feladata’;[11]
  5. állapotának változását: (magyarul) A barátom reggel belázasodott;[12]
  6. állapotát: (magyarul) A gyerek rosszul van;[8]
  7. létét: (franciául) Il y a du bruit ’Zaj van’;[13]
  8. azonosítását: (magyarul) Az a fiú a testvérem;[14]
  9. kategóriába való sorolását: (szerbül) Moj brat je inženjer ’A fivérem mérnök’;[15]
  10. milyenségét: (románul) Ei sunt veseli ’Ők vidámak’;[10]
  11. mennyiségét: (magyarul) Az erdőben sok a gomba.[8]

Az állítmányt olyan szemantikai és grammatikai tulajdonságú szó is adhatja, amely más mondatrészek részvétele nélkül képes tagolt mondatot alkotni. Például egyes természeti jelenségeket kifejező igék nélkülözhetik az alanyt is, lásd Pirkad.[14] Másfajta igék egyedül is, a személyrag által kifejezett alannyal működhetnek teljes szerkezetű mondatként, pl. (horvátul) Već sam i kaput bio obukao ’Már a kabátomat is felvettem’.[16] Egyéb szemantikai és grammatikai tulajdonságú állítmányok viszont nem működnek, ha nincs velük társítva külön szóval kifejezett más mondatrész, például:

Tartalomjegyzék

Állítmánytípusok


Az állítmány típusait az határozza meg, hogy miféle szófaj fejezi ki. Egyes grammatikák szerint csak kétféle állítmány van.[2][5][14] Ezeket nem magyar grammatikákban igeinek, illetve névszóinak nevezik, Lengyel 2000 viszont az utóbbit névszói-igeinek nevezi. Egyéb magyar grammatikákban elkülönítik a névszói-igei állítmányt a névszóitól, ez utóbbi az lévén, amelyikben nem teszik ki a kopulát (lásd lentebb).[19] Egyes román grammatikákban négyféle állítmányról van szó: igei, névszói, indulatszói, és határozószói.[6] Van olyan román grammatika is, amely egy ötödik típust is elkülönít, az ún. igei-névszóit.[20]

Az igei állítmány

Az állítmány szófaja elsősorban az ige, és általában a magyar nyelv grammatikái szerint csak ez lehet igei állítmány.[14] Igei állítmányok a fenti első öt példamondatban láthatók.

Egyes grammatikákban úgy tekintik, hogy ún. ige értékű szókapcsolat is kifejezhet igei állítmányt:

Egyes nem magyar grammatikák szerint, melyekben az igeneveket „személytelen igemódoknak” tekintik, ezek is betölthetnek igei állítmányi funkciót, bár ritkábban, mint az igék.

Főnévi igenévvel kifejezett állítmány

Példák független modatban az alábbiak:

(magyarul) Innen látni a város fényeit;[23]
(franciául) Pourquoi ne pas y aller? ’Miért ne mennék/-él/-énk/-étek oda?’;[24]
  • figyelmeztető vagy tiltó mondatban:
(franciául) Ne pas se pencher dehors ’Kihajolni tilos’ (szó szerint ’Nem kihajolni’);[25]
(románul) A nu se fuma! ’Dohányozni tilos!’ (szó szerint ’Nem dohányozni!’);[20]
  • használati utasításban:
(franciául) Bien agiter avant usage ’Használat előtt jól felrázandó’ (szó szerint ’Jól felrázni használat előtt’);[25]
(románul) A se păstra la rece! ’Hidegen tartandó!’[20]
  • ételreceptben: (franciául) Ajouter le jaune d’œuf,… ’Adjuk hozzá a tojássárgáját,…’ (szó szerint ’Hozzáadni a tojássárgáját,…’).

Mellékmondatban francia grammatikákban akkor tekintik az igenevet állítmánynak, amikor a főmondatétól különböző alanya van, és az ilyen mellékmondatot főnévi igenévi mondatnak nevezik. Alaptagja lehet:

Román grammatikákban is van szó főnévi igenévi állítmányról a fenti feltétellel, de ebben a nyelvben bizonyos elöljárószók teszik lehetőve: Până a nu se aduna toți, ședința nu putea fi începută ’Amíg nem gyűltek össze mind, nem kezdhették el az értekezletet’.[20]

Egyéb igenevekkel kifejezett állítmány

Ugyanazok a grammatikák szerint, és ugyanazzal a feltétellel, mint fentebb, más igenév is lehet igei állítmány:

  • jelen idejű melléknévi igenév: La patience aidant, vous réussirez ’Türelemmel sikerülni fog nektek’ (szó szerint ’A türelem segítő, …’);[29]
  • múlt idejű melléknévi igenév: Le chat parti, les souris dansent ’Amikor a macska nincs otthon, táncolnak az egerek’ (szó szerint ’A macska elment,…);[29]
  • melléknévi igenév: Părăsit de toți, copilul a început să plângă ’Mivel mindenki otthagyta, a gyerek elkezdett sírni’ (szó szerint ’Mindenki által otthagyott,…’);[20]
  • határozói igenév: „Căci voi murind în sânge, ei pot să fie mari” ’Mert ha ti vérbe fagyva haltok meg, ők nagyok lehetnek’ (Mihai Eminescu);[20]
  • supin nevű igenév: De reținut acest lucru ’Megjegyzendő ez a dolog’.[5]

Az igei állítmány kivételesen elhagyható, stiláris indokkal, olykor megismétlése elkerülésének céljából szomszédos mondatokban, de mindig bele van értve a mondatba. Példák:

Az indulatszói és a határozószói állítmány

Egyes grammatikákban, mint például románokban, még két állítmánytípust különítenek el, melyeket Avram 1997 az igei állítmánnyal együtt vesz számba.

Az indulatszói állítmány mondatszó is lehet: Na! ’Nesze!’; Poftim! ’Tessék!’ (valami átadásával társított); Hai! ’Gyere!’ Az utóbbi két személyragot is kaphat: Haidem! ’Gyerünk!’, Haideți! ’Gyertek!’ Idesorolják az állatokhoz intézett hívó, kergető vagy irányító szavakat is (Marș! ’Mars!’, Ho! ’Hó!’),[31] valamint hangutánzó szókat is. Ilyen indulatszónak igei állítmányra jellemző bővítménye is lehet:

  • (románul) „Pupăza zbârr! pe-o dugheană” ’A búbos banka [szapora és hangos szárnycsapások utánzása] egy bódéra’ (Ion Creangă);[31]
  • (horvátul) Zatrčao se i hop preko plota ’Nekifutott, és hopp a kerítésen át’.[33]

A határozószói állítmányt egyes olyan szavak adják, melyeket a magyar grammatikák módosítószóknak tekintenek.[34] Ezek mondatszókként egyedül képeznek főmondatot: Desigur că nu pot lipsi de la ședință ’Persze, hogy nem hiányozhatok az értekezletről’, Bineînțeles că va veni ’Természetes, hogy el fog jönni’.[31]

A névszói(-igei) állitmány

Az állítmány lexikai-fogalmi jelentését nemcsak ige, hanem valamely névszó is hordozhatja. Egyes magyar grammatikákban ekkor mindig névszói-igei állítmányról van szó.[35] A névszót egy kopulatív ige (kopula) köti az alanyhoz.[36] Ez többnyire a létige (pl. Író vagyok),[14] mely kijelentő mód jelen idő harmadik személyben nulla fokú. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 szerint a nulla fokú kopulás egyszerűen névszói állítmány, a névszói-igei állítmány sajátos típusa. Ezek szerint a tulajdonképpeni névszói-igei állítmány az lenne, amelyben a kopula mindig jelen van, tehát a létige esetében akkor, amikor nem kijelentő mód jelen idő harmadik személyű.[37] Más nyelvekben a kopula csaknem mindig jelen van.

Az itt megemlített nyelvek mindegyikében a létige a legfőbb kopula, de grammatikától függően egyéb több-kevesebb igét is kopulának tekintenek. Magyar grammatikákban csak kettőt: Tiszta maradtál, Húszéves múltál.[14]

Francia grammatikákra vonatkozóan Dubois 2002 kopulákként említi meg a rester ’maradni’, devenir ’(vmivé) válni’, sembler ’(vminek) tűnni’ és paraître ’tűnni’ igéket.[38]

Angol grammatikákat illetően Bussmann 1998 a become ’(vmivé) válni’, get ’(vmivé) válni’, seem ’tűnni’ igéket adja meg kopulákként, megjegyezve, hogy egyéb igéket is tekintenek kopulának.[39] Crystal 2008, ugyancsak angol grammatikákra vonatkozóan ezekhez hozzáad egyéb igéket is (példamondatokban): She feels angry ’Dühösnek érzi magát’, That looks nice ’Ez jól néz ki’, He fell ill ’Megbetegedett’ (szó szerint ’Ő esett beteg’).

Avram 1997 két igét tekint vitathatatlanul kopulának a létigén kívül: (románul) El devine palid ’Elsápad’ (szó szerint ’Sápadtá válik’), Învățătura înseamnă muncă ’A tanulás munka’ (szó szerint ’… munkát jelent’). Bărbuță 2000 ezekhez hozzáadja az a ajunge ’(valamilyen állapotba) jutni’, a se face ’(vmivé) lenni/válni’, a rămâne ’maradni’, a părea ’tűnni’.[40]

A névszói állítmány vagy a névszói-igei állítmány névszói része lehet:

  • (franciául) C’est bien ’Ez jó’;[41]
  • (románul) Ea nu e așa ’Ő nem ilyen’;[42]
  • (magyarul) Ez a hely kitűnő (folyamatos), A második feladat lemásolandó (beálló);[14]
  • (franciául) Je suis hésitant (jelen idejű, a folyamatosnak megfelelő) ’Ingadozó vagyok’, Le marché paraissait conclu (múlt idejű, a befejezettnek megfelelő) ’Az üzlet megkötöttnek tűnt’;[45]
  • (franciául) Lutter c’est vivre ’Harcolni annyi, mint élni’;[41]
  • (románul) Datoria noastră este a munci ’Kötelességünk dolgozni’;[42]

Összetett mondatban a névszói állítmánynak állítmányi mellékmondat felel meg; (magyarul) Ő az, akiről beszéltem neked,[46] (franciául) Le malheur, c’est qu’il est tombé à dix mètres de l’arrivée ’A baj az, hogy elesett tíz méterrel a céltól’.[41]

Az állítmány szerkezete


Egyes grammatikák az állítmány egyszerűségét vagy összetettségét is tárgyalják típusával egybekötve.[47]

Lengyel 2000 szerint szerkezetileg az igei állítmány elsősorban lehet egyszerű, akár egy szóból áll, akár többől: Ég a tűz, Csöngetni fogunk, Össze fogom szedni a szemetet. Másodsorban lehet kettős, mégpedig az, amely egyik része a kell ige: El kellett olvassunk néhány könyvet.

A névszói(-igei) állítmány is lehet egyrészt kettős, ugyancsak ha része a kell: Most aztán gyors kell legyél.

Másrészt a névszói(-igei) állítmány lehet összetett, úgy kitett kopulával (Én szőke vagyok, Tiszta maradtál, Húszéves múltál), mint nulla fokú kopulával: Ő szőke.

Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 csak azt az állítmányt tekinti összetettnek, amelyben főnévi igenévhez az alábbi három ige egyike társul:[48]

Lengyel 2000 nézetében a fenti segédigékkel összetett állítmányt alkot a létige főnévi igenevével alkotott névszói-igei állítmány is: Márton szokott leggyorsabb lenni a terítésnél, Csak nem tetszik álmos lenni?, Ha a fiam beteg talál lenni, bizony, gondban leszek.

Bărbuță 2000 is számba vesz hasonló szerkezetű állítmányt, melyet külön típusnak tekint, igei-névszói elnevezéssel. Példák:[49]

Avram 1997 az ilyet nem tartja állítmánynak, mivel úgy véli, hogy a modális és az akpektuális ige is lehet állítmány, akkor is, ha lexikailag elégtelen.[5]

Lengyel 2000 halmozott állítmányt is megemlít, amely két vagy több egymásnak mellérendelt állítmány lenne, bár megjegyzi, hogy sokszor nehéz eldönteni, nem több mondatról van-e szó esetében:

  • igei állítmány: Judit olvas és eszik egyszerre;
  • névszói-igei állítmány, melyben az esetleges ismétlődő tagot általában elhagyják: Ő szép és okos is, A gyerekek aranyosak, kedvesek voltak.

Más grammatikák nem vesznek számításba halmozott állítmányt.[50]

Az állítmány egyeztetése


Az a tény, hogy az alany az, amelyik grammatikai kategóriákat ad át az állítmánynak, azt jelenti, hogy általában az utóbbi egyezik az előbbivel. Erre vannak általános szabályok, és speciálisak is.

Általános szabályok

Az itt említett nyelvekben általános szabály az, hogy az igei állítmány és a névszói-igei állítmány kopulája grammatikailag egyezik személyben és számban az alannyal, általában akkor, amikor ez egyszerű, és névszó fejezi ki. Egyes nyelvekben, mint a francia, a román vagy a közép-délszláv diarendszer nyelvei, bizonyos esetekben nembeli egyezés is van. A névszói-igei állítmány névszói része általában akkor egyezik az alannyal, amikor melléknév fejezi ki, ha az alany névszó. Ez számban és, nyelvtől függően, nemben történik. Az egyezés olyan mértékben nyilvánul meg alaktanilag, amilyen mértékben az adott nyelv rendelkezik erre való morfémákkal. Példák:

Az igei állítmány nemben is egyezik az alannyal, ha megvan a nem kategóriája az adott nyelvben, és amilyen mértékben képviselve van ez a kategória. Ez az egyezés akkor van meg, amikor a létige a segédige, és a lexikai jelentésű melléknévi igenév alakjában nyilvánul meg, elsősorban akkor, amikor az állítmány szenvedő igenemű:

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben és a franciában a nembeli egyezés megvan a visszaható alakú állítmány esetében is, ha ez tárgyas, és a melléknévi igenévvel összetett. Ezekben a nyelvekben ekkor is a létige a segédige. Igaz, hogy a franciában az egyezés többnyire csak írásban látszik. Példák:

A közép-délszláv diarendszerben, amelyben cselekvő igenemben is a létige a melléknévi igenévvel összetett alakok segédigéje, ugyancsak egyezik nemben az állítmány az alannyal: (szerbül) Da li ste videle ovo? (nőnem) ’Láttátok ezt?’[58]

A franciában a létige segédigeként csak néhány tárgyatlan cselekvő igére korlátozódik, tehát csak ezek melléknévi igeneve egyezik nemben az alannyal: Les marchandises sont arrivées (nőnem) ’Az áruk megérkeztek’.[52] Azonban ugyancsak cselekvő igenemben ebben a nyelvben az avoir ’birtokolni’ segédigés állítmány számban és nemben nem az alannyal, hanem a tárggyal egyezik, de csak akkor, amikor ez az állítmány előtt van. Quels efforts avez-vous faits ? (hímnem) ’Milyen erőfeszítéseket tettetek?’[59]

Speciális szabályok

Ha az alany egyszerű, de egyes számú gyűjtőnév fejezi ki, az egyezés lehet grammatikai (alaki), azaz az állítmány is egyes számú, de lehet szemantikai (értelmi), vagyis az állítmány többes számú. A magyarban ez esetben a grammatikai egyeztetés a szabályszerű, de például a franciában vagy a románban mindkétféle is lehet egyes főnevekkel:

A magyarban, harmadik személyű szavakból álló halmozott alany esetében, ha egyes számúak, az állítmány általában egyes számú, de néha lehet többes számú is: Mátyás és József is ott volt/voltak, Tanár és diák együtt pakol/pakolnak a szertárban.[14]

A franciában, a románban és a közép-délszláv diarendszerben az állítmány általában többes számú, de egyes esetekben lehet egyes számú is:

Különböző személyű halmozott alanyok esetén az alany többes számú, és a személybeli egyeztetés a következőképpen történik:

  • (magyarul) Én és te szeretjük egymást;[14]
  • (franciául) Ni moi, ni lui, ni ses amis, ni ses ennemis ne l’oublierons „Én se, ő se, barátai se, ellenségei se fogjuk elfelejteni (Honoré de Balzac)[68]
  • (románul) Eu și tu / Eu și el / Eu, tu și el plecăm la teatru ’Én és te / Én és ő / Én, te és ő színházba megyünk’;[69]
  • (horvátul) Pogledali smo se Draga i ja „Draga és én egymásra néztünk”.[67]
  • egyes nyelvekben, mint a magyar:[14]
  • tegező viszonyban mindegyik megszólítottal → 2. személy: Ti és ők mikor ismerkedtetek meg?;
  • magázó/önöző viszonyban legalább az egyik megszólítottal → 3. személy: Ön, Pista bácsi és te, Jóska, üljenek ide!
  • más nyelvekben → 2. személy, beleértve az udvarias megszólítást is:
  • (franciául) Je serais désolé que vous ou Souza ne fussiez pas des nôtres ’Sajnálnám, ha maga/ön és Souza nem csatlakoznának hozzánk (André Gide);[68]
  • (románul) Tu / Dumneata / Dumneavoastră și ei veți veni mâine dimineață ’Te / Maga / Ön és ők holnap reggel fognak jönni’;[69]

Különböző nemű alanyokkal az állítmány általában többes szám hímnemű:

Jegyzetek


  1. Bussmann 1998, 929. o.
  2. a b Grevisse – Goosse 2007, 259. o.
  3. Grevisse și Goosse 2007, 245. és 259. o.
  4. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 364. o.
  5. a b c d e Avram 1997, 331. o.
  6. a b c Constantinescu-Dobridor 1998, predicat szócikk.
  7. Bărbuță 2000, 240. o.
  8. a b c Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 365. o.
  9. Crystal 2008, 461. o. Szenvedő igenemű ige. Az ehhez hasonló magyar szerkezeteket Lengyel 2000 állapothatározós, igei alaptagú szintagmáknak tekinti.
  10. a b Avram 1997, 327. o.
  11. Barić 1997, 594. o.
  12. P. Lakatos 2006, 93. o.
  13. Grevisse – Goosse 2007, 249. o.
  14. a b c d e f g h i j k l Lengyel 2000 .
  15. Klajn 2005, p. 227.
  16. a b Barić 1997, 401. o.
  17. Avram 1997, 404. o.
  18. Grevisse și Goosse 2007, 391. o.
  19. Például Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 (367. o.).
  20. a b c d e f g Bărbuță 2000, 241. o.
  21. Gledhill 2009, 94. o.
  22. Kearns 1989, idézi Gledhill 2009, 95. o.
  23. Szende – Kassai 2001, 395. o.
  24. a b Grevisse – Goosse 2007, 514. o.
  25. a b Kalmbach 2017, 463. o. .
  26. Dubois 2002, 247. o.
  27. Lablanche 2003 .
  28. a b Grevisse – Goosse 2007, 1113. o.
  29. a b Grevisse – Goosse 2007, 1146. o.
  30. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 366. o.
  31. a b c Bărbuță 2000, 244. o.
  32. Avram 1997, 294. o.
  33. Barić 1997, 284. o.
  34. A román hagyományos grammatikák nem veszik számba a módosítószót mint szófajt, hanem a határozószóhoz sorolják.
  35. Például Lengyel 2000 szerint.
  36. Lengyel 2000 segédigének is nevezi.
  37. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 367. o.
  38. Dubois 2002, 122. o.
  39. Bussmann 1998, 257. o.
  40. a b Bărbuță 2000, 242. o.
  41. a b c d Dubois 2002, 58. o.
  42. a b c Avram 1997, p. 
  43. Grevisse – Goosse 2007, 271. o.
  44. Klajn 2005, 227. o.
  45. Grevisse și Goosse 2007, 272. o.
  46. Király Lajos – A. Jászó 2007, 448. o.
  47. Lengyel 2000 nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.
  48. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 370. o.
  49. Bărbuță 2000, 243. o.
  50. Például Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 (370. o.).
  51. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 371. o.
  52. a b c Grevisse – Goosse 2007, 247. o.
  53. Crystal 2008, 461. o.
  54. Avram 1997, 332. o.
  55. Klajn 2005, p. 136.
  56. Barić 1997, 231. o.
  57. Grevisse – Goosse 2007, 265. o.
  58. Klajn 2005, 118.
  59. Grevisse – Goosse 2007, 1168. o.
  60. Avram 1997, 338. o.
  61. Grevisse – Goosse 2007, 547. o.
  62. Grevisse – Goosse 2007, 1162. o.
  63. Grevisse – Goosse 2007, 554. o.
  64. Grevisse – Goosse 2007, 556. o.
  65. Avram 1997, 340. o.
  66. Bărbuță 2000, 247. o.
  67. a b c Barić 1997, p. 426.
  68. a b Grevisse – Goosse 2007, 1164–1165. o.
  69. a b Bărbuță 2000, 245. o.
  70. Grevisse – Goosse 2007, 555. o.
  71. Bărbuță 2000, 248. o.

Források


  • Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Mondatrészek


Dátum: 02.04.2021 04:18:15 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.