A majmok bolygója (film, 1968)



A majmok bolygója
(Planet of the Apes)
1968-as amerikai film

Rendező Franklin J. Schaffner
Producer Mort Abraham
Arthur P. Jacobs
AlapműPierre Boulle azonos című regénye
Műfaj
  • sci-fi film
  • fantasztikus film
  • disztópikus film
  • regény alapján készült film
Forgatókönyvíró Michael Wilson
Rod Serling
Főszerepben Charlton Heston
Roddy McDowall
Kim Hunter
James Whitmore
James Daly
Linda Harrison
Zene Jerry Goldsmith
Operatőr Leon Shamroy
Vágó Hugh S. Fowler
Gyártás
Gyártó 20th Century Fox, APJAC Productions
OrszágUSA
Nyelv angol
Forgatási helyszín
Játékidő 112 perc
Költségvetés 5 800 000 dollár
Forgalmazás
Forgalmazó 20th Century Fox
Bemutató 1968. február 8.
1981. augusztus 6.
Korhatár II. kategória (F/6859/J)
Bevétel 15 000 000 dollár (USA)
Kronológia
KövetkezőA majmok bolygója 2.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz A majmok bolygója témájú médiaállományokat.

A majmok bolygója (Planet of the Apes) 1968-ban bemutatott sci-fi kalandfilm.

A forgatókönyvet eredetileg Rod Serling írta Pierre Boulle könyve alapján, de többször átírta, mielőtt elkészült. J. Lee Thompson és Blake Edwards rendezőket is megkeresték, de a film producere, Arthur P. Jacobs, Charlton Heston tanácsára Franklin J. Schaffnert választotta filmrendezőnek. Schaffner egy primitívebb majom társadalmat jelenített meg a drágább, futurisztikus épületek és fejlett technológia helyett. A forgatás 1967. május-augusztus között zajlott le, főleg Kaliforniában és Arizonában, a nyitó jelenetet a Powell-tónál, Utahban vették fel. A film költségvetése körülbelül 5.800.000 $.

A főhős egy balsikerű űrrepülés következtében egy Földhöz hasonló bolygón landol kétezer évvel a felszállás után. Ezen a bolygón az emberszabású majmok a domináns fajok, az ember pedig vadállat. A fim úttörő jelentőségű volt, ami a maszkmesteri munkát jelenti, a majmok ábrázolása abban az időben forradalmi volt, és számos későbbi filmre hatást gyakorolt.[1] A film sikere négy folytatást, egy TV-filmet, egy rajzfilmsorozatot, képregény-adaptációt és ajándéktárgyak megjelenését hozott magával.

A film Pierre Boulle regénye alapján készült. 2001-ben a regény egy újabb megfilmesített változata is elkészült (A majmok bolygója (film, 2001)), majd 2011-ben egy új trilógia készült, a sorozat reboot-jaként[* 1] és egyfajta előzménytörténetként. 2001-ben az Egyesült Államok nemzeti filmregiszterébe is felvették a filmet, mint megőrzésre érdemest.

Tartalomjegyzék

Történet


Az Egyesült Államok 1972-ben útnak indít négy asztronautát, hogy részt vegyenek egy kísérletben: utazzanak az Alfa Centauri csillagrendszerbe és vissza. A számítások szerint kilenc év elteltével kellene visszatérniük, de rejtélyes módon eltűnt az űrhajójuk. Az oka az az ismert fizikai tétel, miszerint a fénysebességhez közeli sebességgel közlekedő jármű utasai számára lelassul az idő. Míg ők az eltelt időt másfél évnek észlelik, addig a Földön 2000 év telt el. A négy űrhajós: Taylor, Landon, Dodge, és Stewart, lezuhannak egy ismeretlen bolygón, földi idő szerint 3978-ban. Az egyetlen női űrhajós, Stewart már régóta halott, ráadásul az űrhajó elsüllyed a tóban, ahová becsapódtak. A három űrhajós kénytelen felderíteni a terepet, de életnek a jelek szerint semmi nyoma. Aztán találnak egy növényt. Nem sokkal később pedig egy oázisra bukkannak, ahol megfürdenek. Közben titokzatos tolvajok ellopják a ruháikat, s ők a nyomukba erednek. Hamarosan rájuk is bukkannak: primitív, embernek tűnő lények, akiket egy csapat gorilla lóháton zavar ki a kukoricamezőről; egyértelműen vadászat céljából. Dodge-ot megölik a majmok, Taylort és Landont pedig magukkal hurcolják a majomvárosba. Taylor megsérül a torkán és ezért képtelen beszélni. Szerencsére jó kezekbe kerül: a csimpánz jegyespár Zira és Cornelius vizsgálja őt. Egy ketrecbe zárják egy gyönyörű nővel. Taylor Novának nevezi el, próbálja őt civilizálni, miközben megállapítja, hogy a majomtársadalom három részre osztható: a gorillák katonai és rendfenntartó szerepet vállalnak; az orangutánok politikusok és adminisztrátorok; míg a csimpánzok gondolkodók és munkások. Az ember itt csak egy primitív faj, akiken kísérleteket végeznek, és kiirtásra vannak ítélve. A kísérletezés áldozata lesz Landon is, akin lobotómiát hajtanak végre. A halott Dodge-ot pedig kitömve állítják ki a múzeumban (mivel fekete bőrével kitűnik az egyébként fehér bőrű vademberek közül).

Zira és Cornelius megállapítják Taylor szájmozgásából, hogy talán képes a beszédre. Jelentik feljebbvalójuknak, Dr. Zaiusnak, aki azonban egy szavukat sem hiszi el – mikor egyszer szemtanúja lesz, hogy Taylor betűket ír a porba, megsemmisíti az írást. Taylor papírt és íróeszközt próbál szerezni, amely meggyőzi Corneliust, hogy intelligens. Zaius azonban kasztráltatni akarja, mire Taylor megszökik. A gorillák a nyomában vannak, és a város főterén elfogják. Ekkor váratlanul felkiált: „Vidd odébb a büdös mancsodat, te koszos, rohadt majom!”. Így mindenki tanúja lesz intelligenciájának. Bíróság elé állítják, ahol állatként bánnak vele. Zaius lobotómiával fenyegeti, ha nem mondja el az igazat arról, hogy honnan jött. Eközben Cornelius és Zira arra készülnek, hogy Taylort és Novát megszöktessék. A Tiltott Zóna nevű sivatagos helyre akarják őket vinni, ahol Cornelius korábban ásatásokat folytatott, hogy a majmok őseinek civilizációját megtalálja. Az általa talált leletek azonban nem ősi majom, hanem sokkal inkább fejlett emberi civilizáció nyomait mutatják. Zaius és csapata rajtuk üt az ásatási helyszínen. Ott egy beszélő babát találnak, mely bizonyíték lehetne az ember valaha volt fejlettségére. Zaiust túszul ejti Taylor, hogy megszökhessen és megtalálhassa a válaszait, miközben Zaius vádlón közli vele, hogy a Tiltott Zóna egykor paradicsom volt, és a fajtája tette azzá, amilyen lett. A bizonyítékokat, ami szerint az ember valaha értelmes lény volt a bolygón, megsemmisíti. Taylor ellovagol, majd pár pillanattal később, a filmtörténet egyik legdrámaibb jelenetében, rájön, hogy ezen a bolygón miért a majmok az urak és az ember a vadállat. Felfedezi a Szabadság-szobor romjait, és rájön, hogy a bolygó, ahol van, a Föld, és egy atomháború pusztította el az emberi civilizációt, és nyitotta meg az utat a majmok előtt...

Alaptémák


A majmok társadalmának az az alapja, hogy az evolúció csúcsán a majmok állnak, a náluk primitívebb embereket pedig vallásos meggyőződésük miatt ki nem állhatják. Ez a szembenállás a legfélelmetesebben a Zaius által a film végén idézett Szent Tekercsekben található meg:


Őrizkedj az embertől, mert ő az ördög eszköze. Isten teremtményei közül ő öl sportból, pénzért, hírért. Igen, megöli a testvérét, hogy megszerezhesse annak vagyonát. Ne hagyjátok elszaporodni, mert elpusztítja saját otthonát, de a tiéteket is. Űzzétek el, hajtsátok vissza az embert a dzsungel sűrűjébe, mert ő a halál hírnöke.

A film történetéből is ez következik: az ember önzése és pusztító vágya miatt elpusztítja saját civilizációját, és lesüllyed, míg a majmok felemelkednek. Ezt azonban a majmok közül nagyon kevesen tudják. Dr. Zaius is ennek a nagy titoknak a tudója. Valószínűleg amiatti félelmében, hogy az ember, ha rájön, hogy egykoron ő volt ennek a bolygónak az ura, fellázad, és végül újra elpusztítja az egészet, szigorúan őrködik afelett, hogy senki fel ne fedezhesse a titkot. Ezért nem is hajlandó elismerni Taylort értelmes lényként.

Eltérések a regényhez képest


Forgatási helyszínek


Érdekesség


A film záró jelenete a Szabadság-szoborral és a két majommal paródia formájában feltűnik Mel Brooks Űrgolyhók (Space Balls) című filmjében.

A Jay és Néma Bob visszavág című filmben is van utalás erre a jelenetre (itt is paródia formájában).

Jegyzetek


Megjegyzések


  1. Reboot: a filmgyár egy sikeres film elkészítése után elkészíti az annak addig nem létező előzményét; tehát, hogy vajon mi történt előtte

Források


További információk


A Wikimédia Commons tartalmaz A majmok bolygója (film, 1968) témájú médiaállományokat.
  • Filmművészetportál
  • Sci-fi portál



Kategóriák: 1968 filmjei | Könyvadaptációk | Amerikai tudományos-fantasztikus filmek | Majmokkal kapcsolatos filmek


Dátum: 01.04.2021 10:52:35 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-by-sa-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.