Alany (nyelvészet)



A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.[1]

Az alany meghatározása meglehetősen összetett kérdés. Grevisse – Goosse 2007 megállapítja, hogy lehetetlen kielégítően definiálni[2] még egyetlen nyelvre vonatkozóan is, és annál is inkább általánosan. A legnyilvánvalóbb esetben az alany az állítmánnyal kifejezett cselekvés cselekvője, de ez esetben is megkülönböztetendő grammatikai alany és logikai alany, legalábbis azokban a nyelvekben, amelyekben van cselekvő igenem és szenvedő igenem. Ezekben a grammatikai és a logikai alany egybeesik, amikor az ige cselekvő igenemű. Példák:

A grammatikai alany nem azonos a logikaival, amikor az ige szenvedő igenemű. Ebben az esetben a grammatikai alany szenvedője a logikai alany cselekvésének. Egyes nyelvek hagyományos grammatikáiban a logikai alanyt külön mondatrészként kezelik, például (franciául) complément d’agent ’cselekvő határozó’ néven.[6] Példák:

A magyar nyelvben is vannak esetek, amikor meg kell különböztetni grammatikai és logikai alanyt. Az Én megyek mondatban ezek egybeesnek az én szóban, de a Nekem mennem kell mondatban a grammatikai alany a mennem személyragos főnévi igenév, a logikai pedig a nekem névmás, amely mondattanilag részeshatározó.[7]

Más esetekben a grammatikai alany nem cselekvő, és logikai alany sincs a mondatban. Ez akkor fordul elő, amikor az állítmánnyal a beszélő megállapítja:[8]

Nemcsak igének lehet alanya, hanem igenévnek is. Ez az alany általában azonos az igenevet alárendelő ige alanyával:

Igenévnek saját alanya is lehet:

A fejlett névszóragozású nyelvekben a névszóval kifejezett grammatikai alanyt esetéről lehet felismerni, mely mindig az alanyeset. Például a magyar nyelvben arról ismerhető fel, hogy csak ennek nincs esetragja vagy egyéb viszonyragja,[18] miközben a tárgynak és a névszóval kifejezett határozóknak van. Ilyen nyelvek egyes grammatikáiban az is beletartozik az alany meghatározásába, hogy formális szempontból az a mondatrész, amely alanyesetben áll.[18][19][20]

Grevisse – Goosse 2007, mint a francia nyelv, azaz olyan nyelv grammatikája, melyben nincs névszóragozás, azt ajánlja, hogy, mivel nem lehet kielégítően meghatározni az alanyt, tekintsük az alany fogalmát egyfajta posztulátumnak, és azonosítsuk a Qui est-ce qui ? ’Ki?’ illetve a Qu’est-ce qui ? ’Mi?’ szókapcsolatokkal kezdődő kérdések segítségével, melyek kizárólag az alanyra vonatkozhatnak.[21]

Tartalomjegyzék

Az alany kifejezése


Az alanyt a leggyakrabban főnév vagy főnév jellegű szó fejezi ki:

  • főnév: (magyarul) A gyerek rosszul van;[9]
  • névmás: (románul) Cine vine? ’Ki jön?’;[22]
  • számnév: (szerbül) Od cele družine ostao je samo jedan ’Az egész legénységből csak egy (ember) maradt’;[20]
  • minden más főnévi értékben használt szó, például határozószó: (franciául) Demain est un jour de fête ’A holnap ünnepnap’.[23]

Igenév is lehet alany, például a főnévi igenév:

A magyarban személyragja is lehet a főnévi igenévvel kifejezett alanynak, pl. Mennem kell.[24]

Egy olyan nyelv grammatikáiban, mint a román, a határozói igenévről is úgy tekintik, hogy kifejezheti az alanyt (S-a auzit strigând ’Kiáltás hallatszott’), és a supin-nak nevezett igenévről is: „Ce s-a întâmplat pe urmă nu e greu de-nchipuit (George Topîrceanu) ’Azt, ami azután történt, nem nehéz elképzelni’.[5]

Azokban a nyelvekben, mint amilyen a magyar is, amelyekben az igét úgy ragozzák, hogy mindegyik vagy csaknem mindegyik személyrag különbözik a többitől, nem szükséges mindig külön szóval kifejezni az alanyt. Első és második személyben általában elhagyják a személyes névmással kifejezett alanyt, kivéve ha a beszélő nyomatékossá akarja tenni. Példák:

Harmadik személyben is elhagyható a külön szóval kifejezett alany, és a személyrag utal rá, ha előtte megvan a kontextusban: A tacskó a pulira vetette magát, és el akarta venni tőle a csontot.[29] A 3. személyű személyes névmás is nyomatékosítás céljából használatos: A lány lehajolt. Ő tudta, hogy a cetlit az asztal alatt kell keresni.[30]

Más nyelvekben, amelyekben nincs igeragozás, vagy amelyekben túl kevés különböző személyrag van, az alanyt általában külön szó fejezi ki. Ilyen például az angol nyelv vagy a francia. Az utóbbiban az ige mellett mindig ott van külön szóban az alany, kivéve felszólító módban. E jelenség hatására személytelen ige esetében is jelen kell lennie az il hímnem egyes szám 3. személyű személyes névmásnak, vagy a ça semleges mutató névmásnak, még olyan igék esetében is, amelyeknek nem lehet alanyuk, és amelyekkel látszólagos alanynak nevezik: Il pleut ’Esik az eső’.[31] Olyan személytelen igék esetében is, amelyeknek lehet valódinak nevezett alanyuk, az il vagy a ça is jelen van: Il est arrivé un malheur ’Szerencsétlenség történt’,[21] Ça me paraît bizarre qu’elle n’ait rien dit ’Furcsának tűnik nekem, hogy nem mondott semmit’.[31]

Egyes grammatikákban az alanyi mellékmondatot is egyszerűen alanynak tekintik (lásd az előző példát). Angol példa: That oil floats on water is a fact ’Hogy az olaj úszik a vizen, az tény’.[4]

Úgy lehet tekinteni, hogy az alanyt több, mint egyszer fejezik ki, amikor bele van értve a személyragba, és külön szóként is jelen van (lásd fentebb), de olyan esetek is vannak, amikor kétszer fejezik ki külön szóval kiemelése céljából. A franciában ez gyakori:[32]

A románban is előfordul az alany két külön szóval való kifejezése, bár ritkábban, mint a franciában: Vorbește ea Maria așa, dar tot îi pare rău ’Így beszél Maria, de mégis bánja’ (szó szerint ’Beszél ő Maria így, de…’) – főnévvel és rá előreutaló személyes névmással kifejezett alany.[5]

Határozott és határozatlan alany


Fajtája szerint az alany lehet határozott vagy határozatlan. A határozott alany pontosan meg van jelölve. Határozatlan az alany, azaz azonosítatlan vagy azonosíthatatlan, ha a beszélő nem tudja vagy nem akarja pontosan megjelölni, illetve általános, ha az állítmányban mondottak hordozója bárki vagy bármi lehet. Olykor nehéz megállapítani, hogy miféle határozatlan alanyról van szó. Több eszköz fejezheti ki, melyek az adott nyelvtől is függhetnek:

  • (franciául) az on névmás:[33]
On ne sait jamais ! ’Sose lehet tudni’ (általános alany);
Tous les ans, on organise une fête à l’école ’Minden évben ünnepélyt rendeznek az iskolában’ (azonosítatlan alany);
  • (magyarul) Senki sem sírja ki a szemét a más szerencsétlenségén;[34]
  • (franciául) Quelqu’un a téléphoné ? ’Telefonált-e valaki?’;[35]
  • (magyarul) Tudja az egész világ,[36] Az ember soha sem tudhatja, mi lesz;[37]
  • (magyarul) Szólj igazat, betörik a fejed;[34]
  • (románul) Cum îți vei așterne, așa vei dormi ’Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát’ (szó szerint ’Ahogy vetni fogod magadnak, úgy fogsz aludni’);[22]
  • cselekvő ige:
  • (magyarul) Amint fújják, úgy táncol;[34]
  • (franciául) Ils ont dit à la radio qu’il allait y avoir de l’orage ’Bemondták a rádióban, hogy vihar lesz’;[38]
  • (románul) Au adus marfă ’Árut hoztak’;[22]
  • szenvedő ige:
  • (franciául) Une nouvelle bibliothèque va être construite ici ’Új könyvtárat fognak itt felépíteni’ (szó szerint ’Új könyvtár lesz felépítve itt’);[39]
  • (románul) Aici au fost constuite două blocuri ’Itt két tömbházat építettek fel’ (szó szerint ’Itt fel lett építve két tömbház’);[40]
  • az állítmány visszaható alakja:
  • (franciául) Comment ça s’écrit ? ’Hogyan írják ezt?’ (szó szerint ’Hogyan íródik ez?’);[41]
  • (románul) Aici se doarme bine ’Itt jól lehet aludni’,[22] Aici s-au construit două blocuri ’Itt két tömbházat építettek fel’;[40]
  • (magyarul) Árnyékáért becsüljük a vén fát;[34]
  • (románul) Nu trăim ca să mâncăm, ci mâncăm ca să trăim ’Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk’;[22]

Az alanyos szerkezetek fajtái


Szerkezete szerint az alany lehet egyszerű, ha egyetlen szó fejezi ki vagy, egyes nyelvekben, névelős névszó, elöljárószós vagy visszaható névmásos igenév. Példák:

Olyan állandósult szókapcsolat is egyszerű alany, amely szószerkezetből vagy mondatból származik, és már nem elemezhető, pl. (franciául) N’importe qui peut répondre ’Akárki tud válaszolni’;[23]

Halmozott alanyt alkot két vagy több, egymás között mellérendelési viszonyban álló alany:

Az összetett alany névszóból és igenévből áll:

Magyar grammatikákban számbavesznek ún. szerkezetszintű[46] vagy alárendelt[47] alanyt is. Ennek alaptagja gyakoribb esetekben igenévi ige: A bizottság hozta döntés nem aratott nagy tetszést.[45]

Jegyzetek


  1. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 364. o., 370. o.
  2. Grevisse – Goosse 2007, 245. o.
  3. a b Grevisse – Goosse 2007, 400. o.
  4. a b c Crystal 2008, 461. o.
  5. a b c d e f Constantinescu-Dobridor 1998, articolul subiect .
  6. Kalmbach 2017, 268. o.
  7. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 363.
  8. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 tipológiája 365–367. o.
  9. a b c d e Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 365. o.
  10. Grevisse – Goosse 2007, 1045. o.
  11. Barić 1997, 594. o.
  12. Klajn 2005, 227. o.
  13. a b Avram 1997, 332. o.
  14. Dubois 2002, p. 247.
  15. a b c Avram 1997, 327. o.
  16. Dubois 2002, 247. o.
  17. Grevisse – Goosse 2007, 1046. o.
  18. a b Kugler 2000, 410. o.
  19. Barić 1997, 421. o.
  20. a b Klajn 2005, 225. o.
  21. a b Grevisse – Goosse 2007, 248. o.
  22. a b c d e f g Avram 1997, 328. o.
  23. a b Grevisse – Goosse 2007, 250. o.
  24. a b Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 372. o.
  25. Grevisse – Goosse 2007, 252. o.
  26. Barić 1997, 422. o.
  27. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 371. o.
  28. Barić 1997, 401. o.
  29. Kugler 2000, 417. o.
  30. Kugler – Laczkó 2000, 159. o.
  31. a b Kalmbach 2017, 340. o .
  32. Kalmbach 2017, 513. o.
  33. Kalmbach 2017, 321. o.
  34. a b c d e Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 373. o.
  35. Kalmbach 2017, p. 323 .
  36. ÉrtSz, világ szócikk, I. 4.
  37. ÉrtSz, ember szócikk, II. 2.
  38. Kalmbach 2017, 322. o.
  39. Kalmbach 2017, 440. o.
  40. a b Avram 1997, 203. o.
  41. Kalmbach 2017, 400. o.
  42. Kugler 2000, 411. o.
  43. Grevisse – Goosse 2007, 247. o.
  44. Grevisse – Goosse 2007, 251. o.
  45. a b c Kugler 2000, 412. o.
  46. Kugler 2000 elnevezése (412. o.)
  47. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 elnevezése (375. o.)

Források


  • Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Mondatrészek


Dátum: 02.04.2021 04:17:25 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.