Amerikai dollár
Amerikai dollár (United States dollar (angolul) dólar estadounidense (spanyolul) dólar amerikanu (tetumul) amerika tala (szamoaiul) dólar americano (portugálul)) | |
bankjegyek 2008-ban | |
ISO 4217 kód | USD |
Devizajel | $ vagy US$ |
Ország | Amerikai Egyesült Államok, Brit Virgin-szigetek, Amerikai Virgin-szigetek, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Panama, Turks- és Caicos-szigetek, USA lakatlan külbirtokai, Guam, Amerikai Szamoa, Északi-Mariana-szigetek, Puerto Rico |
Infláció | |
Mértéke | 3% (Amerikai Egyesült Államok) [1] |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Hozzá rögzített | AWG, BSD, BHD, BBD, BSD, BMD, KYD, CUC, DJF, XCD, ERN, JOD, LBP, MVR, OMR, QAR, SAR, AED |
Váltópénz | |
dime | 1/10 |
cent (¢ vagy c) | 1/100 |
mill (₥) | 1/1000 |
Érmék | |
Gyakran használt | 1¢, 5¢, 10¢, 25¢, $1 |
Ritkán használt | 50¢ |
Bankjegyek | |
Gyakran használt | $1, $5, $10, $20, $50, $100 |
Ritkán használt | $2 |
Kibocsátó | |
Központi bank | Federal Reserve Bank Weboldala |
Bankjegynyomda | Bureau of Engraving and Printing Weboldala |
Pénzverde | United States Mint Weboldala |
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai dollár témájú médiaállományokat. |
Az amerikai dollár vagy USA dollár az Amerikai Egyesült Államok, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Panama hivatalos fizetőeszköze. Általában a $ (dollárjel) rövidítéssel jelöljük, vagy ha szükséges, hogy megkülönböztessük a többi dollárjellel jelölt valutanemtől, akkor a US$ rövidítéssel. (Megjegyzés: a $ szimbólumot egyes országokban a peso és az escudo jelölésére is használják.) 1 amerikai dollár 100 centtel egyenlő.
A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és mára már ez a legelterjedtebb pénznem a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként. 1995-ben több mint 380 milliárd dollár értékben volt forgalomban az amerikai dollár, és ennek a pénzmennyiségnek a kétharmada az Egyesült Államokon kívül volt. 2005-re ez a szám megkétszereződött és majdnem elérte a 760 milliárd dollárt, és becslések szerint ennek az összegnek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül volt. Ez körülbelül 6,6%-os éves növekedésnek felel meg. Kína amerikai dolláros devizakészletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több mint egy évvel korábban.[2] Az amerikai deficit Kínával szemben 232 milliárd dollár.[3]
Tartalomjegyzék
- 1 Története
- 2 Érmék
- 3 Bankjegyek
- 4 Vásárlóerő-változás 1774 óta
- 5 Forintárfolyam
- 6 Galéria
- 6.1 Érmék
- 6.2 Papírpénzek
- 6.2.1 Demand Note
- 6.2.2 United States Note
- 6.2.3 Silver Certificate (1878 - 1934)
- 6.2.4 Gold Certificate
- 6.2.5 Treasury Note (Coin Note) 1890-1893
- 6.2.6 Federal Reserve Note
- 6.2.7 National Currency Federal Reserve Bank Note (1915 - 1934)
- 6.2.8 National Currency National Bank Note
- 6.2.9 National Gold Bank Note, California
- 6.2.10 Fractional Currency
- 7 Jegyzetek
- 8 További információk
Története
Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az első dollárérméket a United States Mint (amerikai pénzverde) bocsátotta ki. Ezeknek az érméknek a súlya és összetétele megegyezett a spanyol dolláréval. Az amerikai függetlenségi háború után egyaránt volt forgalomban spanyol és amerikai ezüstdollár is.
Érmék
Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | Leírás | Dátumok | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előlap | Hátlap | Átmérő | Tömeg | Összetétel | Perem | Előlap | Hátlap | Első veret | Kibocsátás | Bevonás | Elévülés | |
1 cent (penny) | 19,05 mm | 2,5 g | 97.5% cink
2.5% Réz |
sima | Abraham Lincoln | Lincoln-emlékmű | ||||||
5 cent (nikkel) | 21,21 mm | 5 g | 75% réz
25% nikkel |
sima | Thomas Jefferson | Monticello | ||||||
10 cent (Dime) | 17,91 mm | 2,268 g | 91.67% réz
8.33% nikkel |
Franklin D. Roosevelt | egy fáklya, egy tölgyfaág és egy olívaág | |||||||
25 cent (quarter) | 24,26 mm | 5,67 g | 91.67% réz
8.33% nikkel |
George Washington | Sas | |||||||
50 (fél dollár) | 30,61 mm | 11,34 g | 91.67% réz
8.33% nikkel |
John F. Kennedy | USA címer | |||||||
84x84px | 1 dollár (arany dollár) | 26,50 mm | 8,1 g | 88.5% réz
6% cink 3.5% mangán 2% nikkel |
Amerikai elnökök | Szabadság szobor |
Hivatalosan az amerikai dollár pénzrendszere így épült fel: 1 eagle = 10 dollár = 100 dime = 1000 cent. Az alapegység az ezüst 1 dolláros volt, amely egy 26.73 gramm súlyú, 90 % ezüsttartalmú, 38.1 mm átmérővel rendelkező érmét jelentett a gyakorlatban. Az érmék rézből (1/2 cent, 1 cent, 2 cent), nikkelből (3 cent, 5 cent), ezüstből (3 cent, 1/2 dime, 1 dime, 20 cent, 1/4 dollár, 1/2 dollár, 1 dollár), vagy aranyból (1 dollár, 2,5 dollár, 3 dollár, fél eagle (5 dollár). 1 eagle (10 dollár), dupla eagle (20 dollár) készültek.
Az amerikai dollár története során tehát a következő névértékű érmék voltak forgalomban: 1/2 cent, 1 cent, 2 cent bronz, 3 cent ezüst, 3 cent nikkel, 5 cent nikkel, fél dime ezüst, 1 dime, 20 cent, negyed dollár, fél dollár, 1 dollár ezüst, 1 dollár arany, 2.5 dollár arany, 3 dollár arany, 5 dollár arany, 10 dollár arany, 20 dollár arany. Az aranyérmék verése a gazdasági világválság következtében 1933-ban megszűnt. Az 1 dime, negyeddollár, féldollár névértékű érmék egészen 1965-ig 90 % ezüsttartalommal készültek, eztán csak a féldolláros tartalmazott 40 %-nyi ezüstöt 1970-ig. Az ezüst 1 dollárosok verése 1934-től szünetelt. Az utóbbi évtizedekben jelentős mennyiségben készülnek arany és ezüst befektetőérmék is.
Bankjegyek
Az amerikai dollárbankjegyek két méretben készültek, 1861 és 1928 között 187 x 79 mm (large size note), 1928 óta pedig 156 x 67 mm (small size note) kivitelben. Az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháború előtt a papírpénzkibocsátás kereskedelmi bankok révén bonyolódott, szabályozása sem a föderális állam, hanem az egyes tagállamok hatásköre volt, kivételt képezett a Bank of North America (hivatalosan: The President, Directors, and Company, of the Bank of North America) First Bank of the United States (hivatalosan: The President, Directors and Company, of the Bank of the United States) és a Second Bank of the United States esete, melyek bizonyos központi banki funkciókat ellátó, szövetségi szinten privilegizált magánbankok voltak. Részben papírpénzként funkcionáltak a polgárháború előtt rendszeresen kibocsátott kamatozó kincstájegyek (interest-bearing Treasury Notes) is. 1861 után párhuzamosan különböző állami, félállami és kereskedelmi banki kibocsátások léteztek, de 1971 óta már csak a Federel Reserve Note típust használják. 1928 előtt a különböző típusú dollárszériák (United States Note, Silver Certificate, Gold Certificate, National Currency Federal Reserve Bank Note, Federal Reserve Note, National Currency National Bank Note, National Gold Bank Note) külső megjelenésükben teljesen eltértek egymástól, a dizájn egységesítésére a kisebb méret bevezetésével került csak sor.[4] 1862 és 1876 között az érmehiány enyhítésére a dollár állam- és bankjegyeknél jóval kisebb méretben, 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent névértékben, több sorozatban Fractional Currency típusú cent államjegyeket is kibocsátottak.[5]
Típus: | Kibocsátás időszaka: | Kibocsátott címletek: |
---|---|---|
Demand Note[4] | 1861 - 1862 | $5, $10, $20 |
United States Note[6] | 1862 - 1971 | $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000 |
Fractional Currency[5] | 1862 - 1876 | 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent |
Gold Certificate[7] | 1863 - 1933 (1934) | $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000, $100 000 |
Silver Certificate[8] | 1878 - 1964 | $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000 |
Treasury Note (Coin Note)[9] | 1890 - 1893 | $1, $2, $5, $10, $20,$50, $100, $1000 |
National Currency National Bank Note[10] | 1863 - 1935 | $1, $2, $5,$10, $20, $50, $100, $500, $1000 |
National Gold Bank Note, California[11] | 1870-1875 | $5, $10, $20, $50, $100, $500 |
National Currency Federal Reserve Bank Note[12] | 1915 - 1934 | $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100 |
Federal Reserve Note[13] | 1914 - | $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000 |
Címletek portréelrendezése 1928-tól
Névérték | Előlap | Hátlap |
---|---|---|
1 dolláros | George Washington | A „Mindent látó szem” és az USA-címere |
2 dolláros | Thomas Jefferson | John Trumbull: A függetlenségi nyilatkozat aláírása című festménye |
5 dolláros | Abraham Lincoln | Lincoln-emlékmű |
10 dolláros | Alexander Hamilton | Amerikai kincstár |
20 dolláros | Andrew Jackson | Fehér Ház |
50 dolláros | Ulysses S. Grant | Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma |
100 dolláros | Benjamin Franklin | Függetlenségi csarnok |
500 dolláros | William McKinley | Díszítés a névértékkel |
1000 dolláros | Grover Cleveland | |
5000 dolláros | James Madison | |
10 000 dolláros | Salmon P. Chase | |
100 000 dolláros | Woodrow Wilson |
1969-től Richard Nixon elnök rendelete értelmében az illegális ügyletek megnehezítése érdekében a 100 dolláros lett a legnagyobb címletű, hétköznapi forgalomban levő bankjegy. A nagyobb címleteket (500, 1000, 5000, 10 000 dollár) elsősorban bankközi ügyletekben használták ezután, emiatt ezekből a bankjegyekből 1934-nél újabb kiadásúak nem is készültek. 1934-ben egy 100 000 dolláros címletet is kibocsátottak, de ezt csak a szövetségi tartalékbankok közötti készpénzmozgás megkönnyítésére használhatták. A készpénzforgalomban a csak kis mennyiségben kibocsátott 5000 és 10 000 dollárosok igen ritkán szerepeltek, a bankok a nagy címleteket igénylő tranzakciókat elsősorban 500 és 1000 dollárosokkal bonyolították.
2010. április 21-én új 100 dolláros bankjegyet mutattak be,[14] amelyet azonban csak később terveztek forgalomba hozni,[15] ám kiderült, hogy az egymilliárd friss bankjegy egy része hibás (meggyűrődött és foltos lett): a kiválogatásuk módját még nem találták meg.[16] A FED bejelentette, hogy 2011-ben új, biztonságosabb 100 dollárost bocsátanak ki.[17] A tervezett időponthoz képest 2,5 éves késéssel, 2013. október 8-án hozták forgalomba az újratervezett, különleges biztonsági elemekkel (háromdimenziós bújtatott biztonsági szál, színváltó kép, mikroírás, vízjel) ellátott bankjegyet.
2004-es sorozat
Kép | Érték | szín | Leírás | dátum | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előlap | Hátlap | Előlap | Hátlap | Vízjel | Első sorozat | Kibocsátás | ||
5 dollár | ibolya | Abraham Lincoln; Az Amerikai Egyesült Államok nagypecsétje | Lincoln-emlékmű | Két vízjel („5”) | 2006 | 2008. március 13. | ||
10 dollár | narancs | Alexander Hamilton; „We the People”-idézet az amerikai alkotmányból és a Szabadság-szobor fáklyája | A Kincstár épülete | portré | 2004 | 2006. március 2. | ||
20 dollár | zöld | Andrew Jackson; Sas | Fehér Ház | 2004 | 2003. október 9. | |||
50 dollár | kék | Ulysses S. Grant; Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja | Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma | 2004 | 2004. szeptember 28. | |||
100 dollár | kékeszöld | Benjamin Franklin; az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata lúdtollal és tintatartóval | Függetlenségi Terem | 2009 | 2011. február 10. |
Vásárlóerő-változás 1774 óta
Év | Vásárlóerő-egyenérték (dollár) | Év | Vásárlóerő-egyenérték (dollár) | Év | Vásárlóerő-egyenérték (dollár) | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|
1774 | 0,09 | 1780 | 0,16 | 1790 | 0,11 | ||
1800 | 0,15 | 1810 | 0,14 | 1820 | 0,14 | ||
1830 | 0,11 | 1840 | 0,10 | 1850 | 0,09 | ||
1860 | 0,10 | 1870 | 0,15 | 1880 | 0,12 | ||
1890 | 0,11 | 1900 | 0,10 | 1910 | 0,11 | ||
1920 | 0,24 | 1930 | 0,20 | 1940 | 0,17 | ||
1950 | 0,29 | 1960 | 0,36 | 1970 | 0,47 | ||
1980 | 1,00 | 1990 | 1,59 | 2000 | 2,09 | ||
2006 | 2,45 |
A fenti táblázat azt mutatja meg, hogy egy adott évben mennyi amerikai dollár kellett ahhoz a vásárlóerőhöz, amennyit 1980-ban egy egydolláros jelentett.[18]
Forintárfolyam
Év | Árfolyam (Ft) | Év | Árfolyam (Ft) | |
---|---|---|---|---|
1991 | 74,81 | 2006 | 210,51 | |
1992 | 79,00 | 2007 | 183,83 | |
1993 | 92,03 | 2008 | 171,80 | |
1994 | 105,13 | 2009 | 202,26 | |
1995 | 125,69 | 2010 | 208,15 | |
1996 | 152,57 | 2011 | 200,94 | |
1997 | 186,75 | 2012 | 225,37 | |
1998 | 214,45 | 2013 | 223,70 | |
1999 | 237,31 | 2014 | 232,52 | |
2000 | 282,27 | 2015 | 279,46 | |
2001 | 286,54 | 2016 | 281,44 | |
2002 | 258,00 | 2017 | 247,27 | |
2003 | 224,44 | 2018 | 270,25 | |
2004 | 202,63 | |||
2005 | 199,66 |
Forrás: Magyar Nemzeti Bank[19] [20]
2014. decemberében 1 dollár értéke 254 forint fölé emelkedett, amelynek közelében 2008 óta nem járt az árfolyam. A dollár legutoljára 2001-ben volt hasonlóan magas árfolyamon.[21]
2015. március 6-án 1 amerikai dollár árfolyama 280 forint fölé került, ami 12 éves csúcsnak számít a két fizetőeszköz történetében.[22]
2015. március 10-én 1 dollár 286 forintnál is többet ért a bankközi devizapiacon, amely újabb, 13 éves csúcsnak számít az amerikai dollár és a forint közti árfolyamban.[23]
2015. november 25-én 1 dollár 294,35 forintig erősödött, amely 15 éves csúcsnak számít az amerikai valuta szempontjából.[24]
Galéria
Érmék
Papírpénzek
Demand Note
United States Note
Nagy méretű (large size note - 187 x 79 mm)
Kis méretű (small size note - 156 x 67 mm)
A United States Note típusban az 1928-as szériában 1, 2 és 5 dolláros, az 1953-as szériában 2 és 5 dolláros, az 1963-as szériában szintén 2 és 5 dolláros, az 1966-os szériában pedig 100 dolláros címlet került forgalomba.[25]
Silver Certificate (1878 - 1934)
Nagy méretű (large size note - 187 x 79 mm)
Kis méretű (small size note - 156 x 67 mm)
Gold Certificate
Nagy méretű (large size note - 187 x 79 mm)
Kis méretű (small size note - 156 x 67 mm)
Treasury Note (Coin Note) 1890-1893
A Treasury Note típusban, nagy méretben (large size note - 187 x 79 mm), két eltérő hátoldalú szériában (1890-es és 1891-es) bocsátottak ki államjegyeket. Az 1890-es széris 1, 2, 5, 10, 20 100 és 1000 dolláros, az 1891-es 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 dolláros címletekből állt.[9]
Federal Reserve Note
Kis méretű (small size note - 156 x 67 mm)
National Currency Federal Reserve Bank Note (1915 - 1934)
Nagy méretű (large size note - 187 x 79 mm)
Kis méretű (small size note - 156 x 67 mm)
National Currency National Bank Note
Nagy méretű (large size note - 187 x 79 mm)
A National Currency National Bank Note sorozatban több, mint tízezer kölünböző keresekedelmi bank bocsáthatott ki a szövetségi kormány szigorú ellenőrzése és felügyelete mellett bankjegyeket. A címletek magán (American Bank Note Company (ABNC)), vagy állami nyomdában (Bureau of Engraving and Printing (BEP)) készültek, egységes dizájn alapján, a nagy méretű típusban három kibocsátásban (First Charter Period'' /Series 1872, Series 1875/, Second Charter Period /Seies 1882/, Third Charter Period /Series 1902/), összesen nyolc dizájn változatban, az 1929-től bevezetett kis méretű típusban pedig egyféle változatban. A kibocsátó bank neve és azonosító száma (Charter....) is szerepelt a bankjegyeken.
Kis méretű (small size note - 156 x 67 mm)
National Gold Bank Note, California
Nagy méretű (large size note - 187 x 79 mm)
Fractional Currency
Az Amerikai Egyesült Államok 1862 és 1876 között az aktuális érmehiány enyhítésére a dollár állam- és bankjegyeknél jóval kisebb méretben, 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent névértékben, több sorozatban Fractional Currency típusú cent államjegyeket is kibocsátott.[5]
Jegyzetek
- ↑ The World Factbook
, 2011
- ↑ forrás: Fitch Ratings
- ↑ (Magyar Nemzet, 2007. április 11.)
- ↑ a b http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm#DEMAND%20NOTES
- ↑ a b c http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FRAC/USA-FRAC.htm
- ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm
- ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-GOLD/USA-GOLD.htm
- ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-SILVER/USA-SILVER.htm
- ↑ a b http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm#TREASURY%20NOTES
- ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm
- ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-GOLD/USA-GOLDBANK.htm
- ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FEDRES/USA-FEDRES.htm#NATIONAL
- ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FEDRES/USA-FEDRES.htm
- ↑ 100 dolláros bankjegy
- ↑ Federal Reserve Announces Delay in the Issue Date of Redesigned $100 Note
. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
- ↑ Hibás az új százdolláros papírja
(Index, 2010. december 7.)
- ↑ új 100 dolláros 2011-ben
- ↑ Measuring Worth – Purchasing Power of Money in the United States from 1774 to 2006
. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
- ↑ Devizaárfolyamok, Magyar Nemzeti Bank statisztikai idősorok
. [2007. január 29-i dátummal az eredetiből
archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 19.)
- ↑ Devizaárfolyamok, Magyar Nemzeti Bank adatai
. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
- ↑ Yellen: tavasz után emelhetünk, súlyos az orosz helyzet
. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ Hirtelen löktek nagyot a forinton
. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
- ↑ Megtépázták a forintot
. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. március 10.)
- ↑ 15 éves mélyponton aforint
. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. november 25.)
- ↑ http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm#UNITED%20STATES%20NOTE
További információk
- USD–HUF árfolyam 1995–2011
. PACIFIC Exchange Rate Service. (Hozzáférés: 2011. november 11.)
- Az USD–HUF-árfolyam alakulása grafikonon, tíz évre visszamenőleg
. XE.com. (Hozzáférés: 2011. november 11.)
- Amerikai dollár bankjegyek
. Heiko Otto. (Hozzáférés: 2018. május 4.) (angolul) (németül)
Kategóriák: Kelet-Timor | Ecuador | Salvador | Marshall-szigetek | Mikronéziai Szövetségi Államok | Palau | Panama gazdasága | Amerikai Szamoa | Amerikai Virgin-szigetek | Puerto Rico | Északi-Mariana-szigetek | Guam | Amerikai pénznemek | Az USA gazdasága
Dátum: 23.01.2021 10:16:34 CET
Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet]) Licenc: CC-by-sa-3.0
Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.
Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Om oss & Adatvédelmi irányelvek.