Angela Lansbury - huwiki.org

Angela Lansbury



Angela Lansbury
Született 1925. október 16. (94 éves)
London
Állampolgársága
Nemzetisége angol
Házastársa
  • Peter Shaw (1949 – 2003. január 29.)
  • Richard Cromwell (1945. szeptember 27. – 1946)
Gyermekei Anthony Pullen Shaw
SzüleiMoyna MacGill
Edgar Lansbury
Foglalkozása
Iskolái
  • Webber Douglas Academy of Dramatic Art
  • South Hampstead High School
Kitüntetései Golden Globe-díj
Oscar-díj (életmű-díj)
Emmy-díj

A Wikimédia Commons tartalmaz Angela Lansbury témájú médiaállományokat.

Dame Angela Brigid Lansbury (London, 1925. október 16.) CBE, Oscar-díjra jelölt brit színésznő, énekesnő, akinek munkássága elismeréséül II. Erzsébet királynő 1994-ben A Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozatát adományozta. Első filmszerepe az 1944-ben készült George Cukor rendezte Gázláng, amelyért Oscar-díjra jelölték. További jelentős filmszerepei A mandzsúriai jelölt (The Manchurian Candidate, 1962), a Disney-féle Ágygömb és seprűnyél (Bedknobs and Broomsticks, 1971) és A Szépség és a Szörnyeteg (Beauty and the Beast, 1991).

Az 1950-es években művészi tevékenységét kiterjesztette televíziós és színpadi fellépésekre (a Broadway-n). Az utóbbi időben Lansbury nevét elsősorban a Vidám kísértet (Blithe Spirit) c. színdarab felújításában játszott Madame Arcati szerepéről, illetve a Gyilkos sorok (Murder, She Wrote) című sorozat főszereplőjeként ismerik a legtöbben, mely utóbbiban a regényírónőt, Jessica Fletchert alakította, és amely 1984–1996-os időtartamával az egyik leghosszabb ideig futó detektívsorozat volt. Szerepelt több Agatha Christie regény filmadaptációjában is. Művészi munkájának elismeréseként Lansbury öt Tony-díjat, hat Golden Globe-díjat nyert, illetve számos további jelölést szerzett, köztük háromszor jelölték a Legjobb női mellékszereplő Oscar-díjára, és tizennyolcszor Emmy-díjra.

Tartalomjegyzék

Gyermekkora


Lansbury Poplarben (London, Anglia) született, édesanyja az ír színésznő, Moyna MacGill (Charlotte Lillian McIldowie), édesapja Edgar Lansbury, politikus és kiváló üzletember. Ikeröccsei: Ifj. Edgar Lansbury, és George Lansbury, féltestvére anyja első házassága révén: Isolde Denham. Apai nagyapja George Lansbury, munkáspárti vezető volt. Édesanyja már gyermekkorában támogatta előadóművészi ambícióit azzal, hogy az Old Vicbe vitte előadásokat megtekinteni, és beadta a Ritman Tánciskolába, majd a Webber Douglas Ének- és Színművészeti iskolába. Édesapja halála után Lansbury anyja egy skót férfival, Leckie Forbes-szal került kapcsolatba, és a két család összeköltözött. Forbes korábban a Brit hadsereg ezredeseként szolgált Indiában. Rövid idő alatt kiderült, hogy Forbes valójában féltékeny, gyanakvó, zsarnok természetű ember, aki háztartását vasmarokkal irányította. Kevéssel London német bombázása előtt Lansbury anyja lehetőséget kapott arra, hogy Észak-Amerikába utazzon. Az éj leple alatt megszökött gyermekeivel boldogtalan otthonukból, és Montréalba hajóztak, majd onnan hamarosan továbbutaztak az Amerikai Egyesült Államokba. Soha többet nem léptek kapcsolatba Forbesszal.

Lansbury először a Bullocks Wilshire áruházban dolgozott Los Angelesben. Laure Canyon-beli otthonukban anyja gyakran rendezett partikat a környéken élő brit művészek számára. Egy ilyen eseményen kötött ismeretség juttatta el Lansbury-t Mel Ballerino-hoz, aki a castingot irányította Oscar Wilde regényének, a Dorian Gray arcképének készülő filmes adaptációjához. Ballerino a Gázláng szereplőit is ekkor kereste, és felajánlotta Lansbury-nek Nancy, a szemtelen és gonoszkodó szolgáló szerepét. Olyan színészek mellett játszhatott, mint Ingrid Bergman és Charles Boyer. Alakításáért Lansbury-t a Legjobb női mellékszereplő Oscar-díjára jelölték, majd a következő évben rögtön ismét jelölést kapott Sibyl Vane megformálásáért a Dorian Gray arcmásában.

Pályafutása


Színház

1964-ben szerepelt először musicalben, az Anyone Can Whistle c. Stephen Sondheim darabban a Broadway-n. Alakításáról elismerően írtak a kritikusok. 1966-ban megkapta a Mame című, hamarosan hatalmas sikert arató musical főszerepét, melyet az év májusában a Winter Garden színházban adtak elő, és melyért Lansbury megkapta első Tony-díját, a Legjobb női musical főszereplő kategóriában. A darab egyik dala, a We Need a Little Christmas, melyet az ő előadásában adtak ki lemezen, szintén rendkívül népszerű lett, máig sugározzák a rádióadók a karácsonyi időszakban. Második Tony-díját 1969-ben kapta a Dear Worldben való alakításáért. 1973 májusában Lansbury szereplésével a Gypsy c. darabot újra színpadra vitték Londonban a West Enden, és 300 alkalommal játszották. A darabban Rose-t formálta meg, az aljas színész anyát (a szerepet korábban Ethel Merman formálta meg a Broadway-n). 1974 szeptemberében ugyanezt az előadást mutatták be a Broadway Winter Garden színházban. Harmadik Tony-díját ezért a szerepéért kapta. 1979 főszerepet játszott Stephen Sondheim musical thrillerében, a Sweeney Toddban. Következő Tony-díját Mrs. Lowett megformálásáért kapta ebben a darabban, mely szerep – Lansbury bevallása szerint – volt színpadi alakításai közül számára a legkedvesebb. 1971-ben főszerepet kapott a Prettybelle c. musicalban. Nehéz próbaidőszak után a bemutató rendkívül rossz kritikákat kapott, és egy héten belül levették a műsorról. 2001-ben bejelentették, hogy ő játssza a főszerepet a The Visit c. Kander-Ebb musicalben, de visszalépett a szerepléstől férje romló egészsége miatt. 2007 –ben, 23 év kihagyás után Lansbury visszatért a Broadway-re, hogy főszerepet játsszon a Deuce-ben, Terrence McNally színdarabjában. 2009-ben a The New York Times magasztalta alakítását, melyért számos díjat nyert el, köztük egy újabb Tonyt. 2009 december 13-án volt a Little Night Music bemutatója Lansbury és Catherine Zeta-Jones főszereplésével, a Walter Kerr Színházban. Lansbury az újra színpadra vitt darabban Madame Armfeldtet játssza.

Film és televízió

Lansbury hosszú és változatos karriert tudhat magáénak, mely során gyakran alakított olyan figurákat, akik az ő aktuális életkoránál jóval idősebbek voltak, például a The Harvey Girls-ben (1946), Samson and Deleilah-ban (1949), és az Ágygömb és seprűnyélben (1971). 1962-ben mellékszerepet kapott A mandzsúriai jelölt c. filmben, Mrs. Iselint alakította. Alakítása hangos elismerést kapott, és számos díjat hozott számára, valamint jelölést a Legjobb női mellékszereplő kategóriában az Oscar-díjra. Larry King műsorában Lansbury elmondta, hogy számos filmszerepe közül ez volt a legkedvesebb számára. Több filmben kapott főszerepet a színpadi sikereit megelőző időszakban, és azok idején is (többek között 1964-ben: World of Henry Orient, 1970-ben: Something for Everyone). Lansbury rendkívüli népszerűségnek örvendett a '60-as években, elsősorban a Mame c. darabban való munkájának köszönhetően. Gyakorta élt a hírnév kínálta lehetőségeivel, hogy különböző jótékonysági szervezetek támogatására buzdítsa rajongóit. Sok, a Broadway-n és a West Enden színpadi szerepléssel töltött év után 1978-ban tért vissza a filmezéshez a Halál a Níluson feldolgozásában, majd Miss Marple-t alakította Agatha Christie A kristálytükör meghasadt c. regényének filmes adaptációjában. Ezután a karakterhangok felé fordult, animációs filmek szereplőinek adta hangját: 1982: The Last Unicorn, 1997: Anastasia, leghíresebb ilyen munkája az éneklő Mrs. Potts hangja volt az 1991-es Disney-filmben, A Szépség és a Szörnyetegben, melynek főcímdalát is énekelte. Hangját adta még a 2006-os Kingdom of Hearts II-hoz, és a 2005-ös Nanny McPhee-hez. 1983-ban Laurence Olivier-vel játszott A Talent for Murder c. színdarab BBC-s adaptációjában. E munka hatására Lansbury tovább időzött a rejtély műfajánál, és döntése addigi eredményes karrierjénél is nagyobb ismertséget hozott számára. 19841996 között alakította Jessica Fletcher, a bűnügyi regényíró szerepét a Gyilkos sorok c. sorozatban. A sorozatnak köszönhetően hamarosan Lansbury vált az egyik legjobban fizetett színésznővé a világon. 1991-ben átvette a sorozat tulajdonjogát, és attól az évadtól egyben vezető producere is lett.

Magánélete


1945-ben Lansbury házasságot kötött Richard Cromwell színésszel. Lansbury korábban nem tudott arról, hogy Cromwell biszexuális, így a házasságot tizenegy hónap múlva felbontották, de baráti kapcsolatban maradtak. 1949-ben összeházasodott a brit születésű színésszel, Peter Shaw-val (Peter Pullen, Joan Crawford korábbi barátja) Londonban, akinek később jelentős szerepe volt Lansbury karrierjének alakításában. Házasságuk 54 évig tartott, Shaw 2003-ban bekövetkezett haláláig. Lansbury két gyermek édesanyja, fia Anthony Peter Shaw (1952), lánya Deirdre Angela Shaw (1953). 1954-ben Shaw megkapta előző házasságából született fia, David Shaw (1944) felügyeleti jogát, akit Lansburyvel egyetértésben magukhoz vettek, és együtt nevelték fel saját gyermekeikkel. Lansburynek számos unokája van. Anthony Shaw rendező/producer volt a Gyilkos sorokban, jelenleg televíziós szakmai vezető és rendező. Deirdre és férje, aki séf, vendéglátással foglalkoznak Los Angelesben. Lansbury féltestvére, Isolde rövid ideig Peter Ustinov felesége volt, de 1946-ban elváltak. A hollywoodi Walk of Fame sétányon csillagot kapott, és tagja lett a Disney Legends-nek. Lansbury hosszú ideig élt Brentwoodban (California), majd 2006-ban New Yorkba költözött. A következő évben visszatért a Broadwayre. 2005-ben térdműtétje volt.

Filmjei


Források


Fordítás


Ez a szócikk részben vagy egészben az Angela_Lansbury című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: 1925-ben született személyek | Élő személyek | Angol színészek | Angol nők | Golden Globe-díjasok


Dátum: 30.08.2020 09:31:17 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Licenc: CC-by-sa-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Om oss & Adatvédelmi irányelvek.