Bécs



Bécs (Wien)
Fentről, balról jobbra: a Bécsi Szépművészeti Múzeum, a Városháza, a Szent István-székesegyház, az Állami Operaház és a parlament épülete

Bécs címere

Bécs zászlaja
Becenév: császárváros
Közigazgatás
Ország Ausztria
Rang főváros és szövetségi tartomány
Kerületei 23 kerület
Járás Ausztria (1955. július 27. – )
Alapítás évei. e. 1. század
Polgármester Michael Ludwig
Irányítószám 1010–1239, 1400, 1450
Körzethívószám 01
Forgalmi rendszám W
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség1 911 191 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség3 931,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Legmagasabb pontHermannskogel 543 m
Terület414,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Bécs
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 16° 22′ 23″
Bécs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs témájú médiaállományokat.

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. 2013-ban a regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,75 millió főt, és ezzel Ausztria legnépesebb, valamint az Európai Unió 6. legnépesebb városa. A 20. század elejéig Bécs volt a világ legnagyobb német ajkú települése, mára a második a német főváros, Berlin után. A város közel fekszik a cseh, a szlovák és a magyar határokhoz, és három nagyobb városhoz, Pozsonyhoz, Brnóhoz és Győrhöz.

Bécset már a kelták is lakták, majd a rómaiak alapítottak itt egy jelentős várost, Vindobona néven. A város a középkorban sem vesztett jelentőségéből, majd később az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa lett Budapest mellett, egészen a Monarchia első világháborút követő felbomlásáig. Központi szerepe napjainkban is meghatározó, ez az ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett, továbbá itt székel még az EBESZ, az OPEC és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezet, továbbá több nemzetközi rangú kongresszusi helyszínként is szolgál, valamint elismert vásárváros is. Itt székel az Osztrák Köztársaság szövetségi kormánya, az államfő, a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság is.

Történelmének, számos kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak, a 2011-es adatok alapján Bécs a világ 31. és a kontinens 11. leglátogatottabb városa.[2] A Mercer ranglistája szerint évek óta a világ legélhetőbb városa.

Tartalomjegyzék

Nevének eredete


Bécs, eredeti német nyelven: „Wien”, több ezer éves folyamat során alakult ki, egy kelta település nevéből. Egyes kutatók szerint a város neve az i. sz. 4. század kelta La-Téne-korszakának Vedunia, azaz „erdei patak” elnevezésből vezethető le. Ennek bizonyítékaként a Wien folyó jobb partján, a 3. kerületben elhelyezkedő településre hivatkoznak. A gondolatmenetet folytatva a Vedunia elnevezésből alakult ki a Veidina név, majd ebből a későbbi Venia, Wenia vagy Wennia, és végül Wienne. Ha ezt a nézetet fogadjuk el, akkor a Vindobona, azaz a rómaiak által itt létrehozott város névnek semmi köze sincs Bécs ma használatos elnevezéséhez. A másik magyarázat ennek némiképp ellentmond, hiszen azt állítja, hogy a Leopold-hegyen lévő kelta kisváros viselte a Vindobona nevet, melynek jelentése „fehér föld” vagy „fehér birtok”, és amely több névváltozáson ment keresztül (Vindovona, Vindovina, Vindomina, Videnica, Vidunji, Viden, Weinne és végül a ma használatos Wien).[3]

Körmendi Ferenc szerint a város magyar neve avar eredetű: becs jelentése őrzőhely.[4] Kiss Lajos szerint az ómagyar „bécs” (szénégető kemence) szóból származik, ami a maga részéről egy régi török nyelvű, azonos jelentésű szó átvétele volt.[5]

Földrajz


Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence (Wiener Becken) északnyugati végében fekszik.

Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő (Wienerwald). A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg.

A város legmagasabb pontja a Hermannskogel (543 m), a legalacsonyabb pedig Lobau (151 m).

A 414,9 km²-en elterülő városnak 98,6%-a szárazföld, 1,4%-a pedig vízfelület.

Éghajlat

Bécs éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,95,110,315,220,523,425,625,420,314,27,54,014,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,0−0,92,45,810,513,515,415,311,77,02,4−0,56,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)373946526270685854405044620
Havi napsütéses órák száma567912717122022024522917113663531771
Forrás: worldweather.org


Történelem


Bécs természetes utak csomópontjában alakult ki. A rómaiak előtti időben Vianomina néven volt ismert, a római korban Vindobona néven légiós tábort alapították itt. A Duna menti Pannonia-limes, valamint a Borostyánút csatlakozási pontjaként hadászati jelentősége mellett politikai, közlekedési, kereskedelmi jelentősége révén folyamatosan lakott polgári településsé fejlődött.

Wien nevén csak 1030-ban említik először. A 12. században a Babenberg hercegek székhelyükké tették. II. Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szent István-székesegyház (Stephansdom) alapkövét, 1160-ban pedig megépíttette az első hercegi palotát. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert, 1237-ben szabad német birodalmi várossá emelték. IV. Rudolf herceg 1365-ben alapította meg a bécsi egyetemet. 1480-ban Bécs püspöki székhely lett. 1485-ben Mátyás király foglalta el, az ő haláláig a magyar király székhelye volt,[6] I. Ferdinánd pedig a német császárok székhelyévé tette.

Bécs 1529. évi ostroma szeptember 27-től október 16-ig tartott. A főváros ekkor szenvedte el az első török ostromot, amely osztrák győzelemmel végződött. A védőket Wilhelm von Roggendorf és Niklas Salm irányította. Salm a harc közben megsebesült, és az ostromot követően meghalt.

A város csak a 16. századtól kezdett rohamos fejlődésbe, amikortól a Habsburgok lakhelyükké választották.

1683-ban Kara Musztafa vezérlete alatt a törökök másodszor is ostrom alá fogták; Ernst Rüdiger von Starhemberg 13 000 katonával és 7000 polgárral addig tartotta magát a városban, amíg Lotaringiai Károly herceg és Sobieski János lengyel király meg nem érkeztek seregeikkel Bécs segítségére. A kahlenbergi csatában elszenvedett súlyos vereség után a török elvonult város alól. A bécsi Udvari Haditanács a következő másfél évtizedben Magyarország visszahódítását irányította. 1704-ben épültek a még a 19. század végén is fennállt külvárosi sáncok, melyeket a kurucok támadásai miatt emeltek. A török fenyegetések elmúltával ragyogó barokk korszakát élte a város egészen az 1770-es évekig. Legendás kulturális központtá vált.

Bécs a történelemben sokszor játszott fontos szerepet azzal, hogy békekötéseknek, szerződéseknek, kongresszusoknak adott helyet. 1809-ben Napóleon győztes francia csapatai vették be Bécset, itt írták alá a schönbrunni békeszerződést is. A legjelentősebb nemzetközi konferencia minden bizonnyal az 1814–15-ös bécsi kongresszus volt, ahol Európa újrafelosztására került sor. 1848. október 6-án Bécsben forradalom tört ki, és Windisch-Grätz tábornok ostrommal vette be a várost.

A „manufaktúrák időszaka” után, az 1840-es évektől Bécs újabb, addigi legnagyobb fejlődése indult meg. 1858-ban kezdték a glacis lerombolását és a Ringstrasse kiépítését. 1866-ban a poroszok fenyegették Bécset. Ugyanebben az évben Bécs megszűnt a Német Szövetség fővárosa lenni. 1873-ban tartották a bécsi világkiállítást; végül 1890-ben olvasztottak be Bécsbe 51 közeli falut és helységet. A 20. század elejére a lakossága már meghaladta a kétmillió főt.

Az 1920-as évektől erősödő ausztrofasizmust támogató és azt ellenző csoportok között 1934 februárjában Bécsben (és több iparvárosban) súlyos harcok törtek ki, melyeket az állami hadsereg vert le. 1934 júliusában osztrák nemzetiszocialisták, a Német Birodalom támogatásával puccsot kíséreltek meg, melynek során hivatalában meggyilkolták Dollfuß kancellárt. 1938. március 13-án bekövetkezett az Anschluss, Ausztriát német csapatok szállták meg, a Bécsbe bevonuló Hitlert ünneplő tömegek fogadták. Az országot Ostmark néven besorolták a Német Birodalom tartományai közé.

A második világháborúban a Vörös Hadsereg (Magyarország területének elfoglalása után) 1945. április 12–13-án rövid ostrommal elfoglalta Bécset. A győztes hatalmak a fővárost négy megszállási zónára osztották, a belvárost közös katonai járőrök ellenőrizték. Bécsben összpárti ideiglenes kormány alakult, amely kimondta Ausztria függetlenségét és kikiáltotta a Második Köztársaságot. Még abban az évben a Schwarzenberg téren felépült a ma is látható szovjet hősi emlékmű. A rossz gazdasági helyzet miatt az Osztrák Kommunista Párt támogatásával 1950 őszén általános sztrájk tört ki Bécsben és Linzben, ezt a szocialista pártot támogató szakszervezetek erőszakkal leverték. 1955. május 15-én a bécsi Belvedere-kastélyban írták alá és hirdették ki az osztrák államszerződést, amelyben Ausztria örökös semlegességre kötelezte magát, a szovjet csapatok pedig elhagyták Ausztriát

2013-ban népszavazáson a lakosság 72%-a utasította el a 2028. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére vonatkozó pályázat elkészítését. A fejlesztésre fordítandó költségeket inkább az élhetőbb város kialakítására kívánják fordítani.[7]

Népesség


Lakosságszám
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1830 401 200 —    
1840 469 400 1,57%
1850 551 300 1,61%
1857 683 000 3,06%
1869 900 998 2,31%
1880 1 162 591 2,32%
1890 1 430 213 2,07%
1900 1 769 137 2,13%
1910 2 083 630 1,64%
1916 2 239 000 1,20%
1923 1 918 720 −2,21%
1934 1 935 881 0,08%
1939 1 770 938 −1,78%
1951 1 616 125 −0,76%
1961 1 627 566 0,07%
1971 1 619 885 −0,05%
1981 1 531 346 −0,56%
1991 1 539 848 0,06%
2001 1 550 123 0,07%
2011 1 794 770 1,47%
2018 1 899 055 0,81%
Jelentős nemzetiségi csoportok[8]
Nemzetiség Népesség (2017)
 Szerbia 100 402
 Törökország 76 523
 Németország 56 523
 Lengyelország 52 997
 Bosznia-Hercegovina 40 645
 Románia 35 509
 Magyarország 26 903
 Horvátország 26 619
 Szlovákia 18 437
 Bulgária 18 160

Az osztrák tartományok közül a legnépesebbnek számító Bécs lakossága 1 867 960 fő (2017) +/- , elővárosokkal együtt 2 600 000 fő (2017).

Az első világháború elején Bécsnek mintegy 2,1 millió lakosa volt. 1910 és 1918 között, Bécs volt az ötödik legnagyobb város a világon, mielőtt Berlin megelőzte. Az első világháború után a lakosság mintegy 300 ezer emberrel csökkent, sok köztisztviselő és más nemzetiségűek visszatértek a származási országukba. Az évek során, mint a többnemzetiségű állam fővárosa, tartós nyomot hagyott Bécsen. Abban az időben a város különböző eredetű, kultúrájú és vallású emberek "olvasztótégelye" volt. A következő évtizedekben a lakosság tovább csökkent, majd a 90-es évektől újra emelkedésnek indult és bevándorló várossá vált. Az előrejelzések szerint 2020-ig a lakosság száma elérheti a 2 millió főt.

2006-ban a legtöbb külföldi Fünfhaus kerületben élt (31,8%), majd Leopoldstadt (27,5%), Margareten (26,4%), Brigittenau (26,2%) és Ottakring (25,8%) következett.[9]

2007-ben a város lakosaiból 538 246 fő volt külföldi származású, közülük 293 448 külföldön született külföldi állampolgár, 38 752 Ausztriában született külföldi állampolgár, valamint 206 056 külföldön született osztrák állampolgár. Az összes külföldi származású közül 434 787 európai, 61 512 ázsiai, 22 137 afrikai, 12 322 amerikai, valamint 941 fő óceániai származású.[10]

2012-ben a bécsi lakosság 22,3%-a nem volt osztrák állampolgár. Osztrák állampolgárság nélküli 386 ezer lakosnak a 9%-a Németországból, 27,2%-a az EU többi tagországából, 31%-a a volt Jugoszlávia utódállamaiból és 11,5% Törökországból származott. Különösen az EU országaiból származó bevándorlók száma növekedett, míg a volt Jugoszlávia lakosságának száma 2002 óta csaknem állandó.[11]

2016-ban 1 840 226 ember élt Bécsben, közölük 504 197 fő (27,4%) külföldi (azaz nem osztrák) állampolgár. A legnagyobb migráns csoportok a szerb 99 082 fő (5,4%), a török 76 363 fő (4,1%), a német 55 361 fő (3%), a lengyel 51 639 fő (2,8%) és a bosnyák 40 387 fő (2,2%). A nem európai származású emberek közül a legnagyobb migráns csoportok az ázsiaiak 101 512 fő (5,5%), afrikaiak 27 657 fő (1,5%), amerikaiak 14 666 fő (0,8%) és 1 008 fő (0,05%) eredetileg Ausztráliából vagy Óceániából származik.[12]

ENSZ Habitat tanulmányának alapján Bécs 2010 és 2025 között 4,65%-os népességnövekedéssel Európa leggyorsabban növekvő városi területe lehet.[13]

Vallás


2001-es népszámlálási adatok szerint Bécs lakosságának felekezeti megoszlása:[15]

Önkormányzat és közigazgatás


Bécs 23 kerületből (Gemeindebezirk) áll, melyeket római számokkal jelölnek.

A város központja az Innere Stadt, amely a Duna-csatorna (Donaukanal) és a várfal között (középületek, bankok, műemlékek) terül el. A központban húzódik a Ring félgyűrűje. A belvárost a belterületi elővárosok veszik körül, itt igénytelenebb negyedek is vannak. A Gürtelen túl helyezkednek el a külső elővárosok (lakások, villanegyedek, munkásnegyedek).

Turizmus


A Kärntner Straße környékén

A Ringen

185758: lerombolták a Ring helyén álló bástyákat és megkezdődött a várfalak előtti füves tér beépítése. Maga a Ring (Ringstraße) kb. 3,5–4 km hosszú, 57 m széles körút, két végénél a Duna-csatorna (Donaukanal) zárja le. Az épületeket a nemesi és pénzarisztokrácia tagjai építtették a kor jelentős művészeivel. Stílusuk: romantika, eklektika, neoreneszánsz, neoklasszicista, azaz Ringstraßen-stílus (Ringstraßenstil).

Stubenring

Heldenplatz

Maria-Theresien-Platz

Dr.-Karl-Renner-Ring

Dr.-Karl-Lueger-Ring

Rooseveltplatz

Schottenring

A városközponton kívül

Vásárlás

Bécs híres bevásárlórésze a Mariahilfer Straße, ami egy szélesebb főút a belváros és Schönbrunn között, de a frekventált része csak Wien Westbahnhofig (Nyugati pályaudvar) tart. Az út két oldalán üzletek, áruházak sorakoznak, de sok környező utcában is nagyszámú kiskereskedelmi egység, bolt található. Ezen kívül a belváros is rengeteg üzlettel, étteremmel, kávéházzal várja a látogatókat, de több nagyobb bevásárlóközpont is létesült, többségük a várostól távolabb, széles árukínálattal. Az üzletek átlagosan reggel fél tíztől este hétig tartanak nyitva, szombaton négyig vagy hatig. Fontos tudni, hogy vasárnap viszont (ahogy egész Ausztriában) egész nap minden zárva tart.

Közlekedés


Bécs közlekedése több ágra tagolódik: a vasútra, a közútra, a légi- és a vízijáratokra, és természetesen a városon belüli közösségi közlekedésre. Bécsben ezek mindegyike igen fejlett.

Bécsben a legtöbb ember a helyi tömegközlekedéssel utazik, és számuk évről évre nő. Ennek elsődleges oka a szolgáltatás magas színvonala. 2013-ban a megkérdezett utasok 98%-a volt elégedett a Wiener Linien szolgáltatásaival. A másik vonzó tulajdonsága az alacsony ár: Bécsben egyéves bérlet 365 euróba kerül. 2010-ben 838,7 millióan utaztak a Wiener Linien járatain. Ez a szám 2014-re 931,2 millióra emelkedett. A nagy utasszám ellenére, mint minden városi tömegközlekedés, ez is veszteséges. A jegybevétel körülbelül a működési költség ⅔ részét fedezi.

Bécsnek egy repülőtere van, ami a várostól 22 km-re található. A Bécs-Schwechati nemzetközi repülőtér, német nevén Flughafen Schwechat, amely mind utas-, mind pedig teherforgalom szempontjából fontos légikikötő.
Bécs legfontosabb vasútállomása Wien Hauptbahnhof, mely a korábbi Südbahnhof vasútállomás helyén épült. Ez az állomás nem fejállomás, így komoly átmenőforgalma van. A Budapest felől érkező Railjet vonatok áthaladnak a Hauptbahnhofon, továbbá a Debrecen felől érkező vasútjáratnak is ez a végállomása. További fontos vasútállomás még a Westbahnhof és Meidling.

Kultúra


Oktatás, művelődés

Bécs a következő felsőfokú oktatási intézmények központja:

A város emellett felnőtt képzési intézmények központja. (Verband Wiener Volksbildung, ún. Volkhochschulék, azaz népfőiskolák)

Bécsi könyvtárak:

illetve ezeken kívül még az egyetemek, az Akadémia és a városi könyvtárak, illetve a Pedagógiai Központi Könyvtár (Pädagogische Zentralbücherei). A városi könyvtárak szinte minden kerületben megtalálhatóak, a főkönyvtár az Urban Loritz Platzon helyezkedik el.

Zene

Bécs mint a „zene városa” vált világhírűvé. E hírét az Állami Operaház (Staatsoper), a Bécsi Filharmonikusok (Wiener Philharmoniker) és a Bécsi Szimfonikusok (Wiener Symphoniker) öregbítik. A Népszínház (Volksoper) a klasszikus bécsi operett hagyományait őrzi. Koncerteket tartanak még a Konzerthaus (Konzerthausgesellschaft) és a Musikverein (Gesellschaft der Musikfreunde) intézményeiben. A művészek utánpótlásának neveléséről olyan oktatási intézmény gondoskodik, mint a Konzervatórium vagy a Wiener Sängerknaben iskolája, ahol a világhírű bécsi fiúkórus tanul. Híres még a bécsi újévi koncert.

A színházi, zenei élet csúcspontja a Bécsi Ünnepi Hetek (Wiener Festwochen) rendezvénysorozata.

Képzőművészet

A képzőművészet fontosságát tekintve Bécsben világhírű, sok látogatót vonzó múzeumok állnak a nagyközönség rendelkezésére:

Színházak

A bécsi színházaknak jelentős szerepük van a város kulturális életében, a város jelentősebb intézményei:

A bécsi Max Reinhardt Szeminárium (Max Reinhardt-Seminar), a színművészeti főiskola a Hochschule für Musik und Darstellende Kunst tagintézménye, Európában igen nagy hírű színiiskola.

A Bécsi Ünnepi Hetek (Wiener Festwochen) rendezvényein számos színház vesz részt. Ilyekor járulékos helyszínként a Museumsquartierban is láthatóak előadások.

Film

Bécsben a filmszínházak fénykorához képest visszaesést jelent a jelenlegi 97 mozi. A Ringen található a Burg-mozi, amely állandóan műsorán tartja A harmadik ember (Der dritte Mann, The third Man) c. filmet angol nyelven.

Az osztrák rádió és televízió (ORF) csatornájának a központjai a Funkhaus az Argentinierstraßén és az ORF-Zentrum a Küniglberg dombján. A 23. kerületben nagy filmváros (Filmstadt Wien) stúdiói szolgálnak több népszerű sorozat helyszínéül. Híres bécsi televíziós személyiség Thomas Brezina, aki több műsort is forgat ezeken a helyszíneken.

A Viennale minden évben megrendezett nemzetközi filmfesztivál. Ősszel gyermekfilmfesztivált is rendeznek. Híres bécsi filmrendező Michael Haneke.

Bécsben forgatták a „Rex felügyelő(Kommissar Rex) című sorozatot.

Tartományi ünnepek


Panorámák


Híres emberek


Díszpolgárok és tiszteletbeli polgárok


Jegyzetek


  1. Bevölkerung am 1.1.2020 nach detaillierter Staatsangehörigkeit und Bundesland . Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  2. Top 100 Cities Destination Ranking (angol nyelven) (html). Euromonitor.com, 2013. január 21.
  3. http://www.wieninternational.at/de/node/3855[halott link ]
  4. Körmendi Ferenc (2006): Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben. I. Avar szavak a Tisza mente földrajzi neveiben. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület.
  5. Kiss Lajos 96. o.
  6. 1485. június 1. | Mátyás király elfoglalja Bécs városát , Rubicon
  7. Schadenfreude bei Opposition . http://wien.orf.at.+(Hozzáférés: 2013. március 13.)
  8. Statistisches Jahrbuch der Stadt Wien 2014 . Stadt Wien. [2015. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 31.)
  9. Minden ötödik bécsi lakos külföldi állampolgár (magyar nyelven). Stop.hu, 2008. január 11. [2009. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 22.)
  10. Bevölkerung mit Migrationshintergrund nach Herkunftsländern (német nyelven). ST.AT Bevölkerungsregister / MA 5.. [2010. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 22.)
  11. STATISTIK AUSTRIA: Bevölkerung am 1.1.2012 nach detailliertem Geburtsland und Bundesland . (Hozzáférés: 2012. december 7.)
  12. Stadt Wien, Abteilung Wirtschaft, Arbeit und Statistik (MA 23), via Wien.at: Wiener Bevölkerung 2016 nach Herkunft . (Hozzáférés: 2016. augusztus 29.) Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  13. City population by country . (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.) Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  14. Demographie und Religion in Österreich/Religious Denominations in Austria (p. 32: figures for Vienna in English) . ÖIF-Österreichischer Integrationsfonds. [2019. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  15. Volkszählung. Hauptergebnisse I – Wien (német nyelven). Statistik Austria (2003). Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 23. [halott link]
  16. Architektenlexikon
  17. Tömegközlekedés Bécsben: a csúcsra jutottak?

Források


További információk


  • Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Bécs | Ausztria települései | Európai fővárosok | Duna menti települések | Ausztria tartományai


Dátum: 27.03.2021 07:08:47 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.