Bérósszosz



Bérósszosz
Életrajzi adatok
Születetti. e. 340 körül
Babilon
Elhunyti. e. 280 után
Ismeretes mint
Nemzetiség kháldeus
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület az ókori Babilónia története
Jelentős munkái Khaldaika
A Wikimédia Commons tartalmaz Bérósszosz témájú médiaállományokat.

Bérósszosz (akkádul *Bēl-rē'ûšu[1]) A hellenisztikus korban (i. e. 340 körül – i. e. 280 után) alkotó kháldeus származású görög író. Születési idejét i. e. 340 körülre teszik, halálának időpontja ismeretlen, de mindenképpen az i. e. 280-as évekre datált fő műve után következett be.

Nevének jelentése „Bél az ő pásztora”. A görög névalak a különböző szerzőknél más és más, Βήρωσσος formában rekonstruálják általában, de a Iosephus Flaviusnál szereplő Βηρῶσος, vagy a Tatianosznál lévő Βηρωσός is közel áll hozzá. Ezért átírása néha Bérószosz, Béroszosz, latinul: Berossus.

Tartalomjegyzék

Élete


Eredetileg valószínűleg Marduk papja, Tatianosz szerint ugyanis Bélosz (azaz dbēl) papja. Főműve, az idős korban írt Khaldaika (vagy Babilónaika) elveszett, főleg utolsó kivonatolója, Kaiszareiai Euszebiosz művéből ismert néhány töredéke. Sajnálatos módon Euszebiosz munkája is csak egy örmény fordításban maradt fenn. Bérósszosz a munkáját Antiokhosz Szótérnek ajánlotta. Ennek alapján i. e. 290 és i. e. 278 között írta.

Forrásai mára elveszett templomi szövegek és feljegyzések, a mű a mezopotámiai történetek, legendák, mítoszok gyűjteménye. Helyi származású lehetett, így az akkád nyelvet ismerte, az Észagíla papjaként sumerül is kellett tudnia. A papság számára olyan iratok is hozzáférhetőek voltak, amelyek egyébként titkosak voltak. A mitikus történetírás egyik utolsó képviselője, az első babiloni királyoktól és az emberiséget tanító Óannésztől III. Alexandroszig írta meg Mezopotámia történetét.

Kompilátorai


Egyes asztrológiai töredékeket idősebb Plinius, Censorinus, Iosephus Flavius, és Marcus Vitruvius Pollio is felhasználtak, legalábbis a felhasznált szövegeket Bérósszosznak tulajdonították. A kételyek ezekkel szemben azért merültek fel, mert nem tudjuk, az eredeti műben ezek hová illeszkedhettek volna. Bérósszosz a hellenisztikus korban nagy hírnévnek örvendett, szobrot is állítottak neki Athénben, és legalább egy Pszeudo-Bérosszosz is ismert. Elképzelhető, hogy a fenti kompilátorok csak Bérósszosz tekintélyét kívánták kihasználni. W. G. Lambert kétségbe vonja azt is, hogy bármelyik ismert latin kompilátor első kézből ismerte volna Bérósszoszt, azaz olvasta volna magát a Khaldaikát.

Bérósszoszt történészként ritkán idézték a saját korában és a közvetlen utókorban. Mezopotámia történelmét általában Ktésziasz Knidiosz Perszika című műve alapján tárgyalták, Bérósszoszt inkább az asztrológiai írók vették elő. A legtöbb klasszikus író valószínűleg soha nem olvasta Bérósszoszt, valószínűleg minden későbbi kivonatolója Rodoszi Poszeidónioszt használta, aki sokat hivatkozott Bérósszoszra, illetve egy másik kompilátora, Abüdénosz is szóba jöhet.

Vitruvius Pollio, idősebb Plinius és az ifjabb Seneca is Poszeidónioszt olvashatta, valamint a későbbi Aetius, Kleomedész, Pauszaniasz, Athénaiosz, Censorinus és egy névtelen latin kommentátor. A zsidó és keresztény utalásoknak valószínűleg más volt a forrása, vagy Lucius Cornelius Alexander, az i. e. 1. század közepén élő polihisztor, vagy II. Juba, Mauretania királya, aki az asszírok történetét írta meg. További részleteket tehettek hozzá a szíriai Tatianosz, Theophilus antiokheiai püspök és Római Szent Kelemen.

Euszebiosz után valószínűleg Euszebiosztól származnak a további idézetek, mint Pszeudo-Iustinus, Alexandriai Hészükhiosz, Agathiasz és egy ismeretlen geográfus, akinek műve a Szuda-lexikonban maradt fenn. Így az a kevés is, ami Bérósszoszról szól, nagyon töredékes és közvetett. A legtöbb adat Euszebiosz örmény fordításából származik.

Khaldaika


Az első könyv a babiloni teremtésmítosszal kezdődik, Tiamat (itt Thalatth) és Marduk (itt Bél) főszereplésével. A teremtés után néhány generációval minden tudást elhozott az embereknek Óannész, a tengeri szörny. Talán ide illeszthetők a vitatott asztrológiai töredékek, ha Bérósszosztól származnak egyáltalán.

A második könyv a babiloni királyok történetét tartalmazza Nabú-nászír uralkodásáig (i. e. 748–734). Euszebiosz kompilációja szerint Bérósszosz 430 000 évvel az első király utánra teszi az özönvíz beköszöntét és Xiszuthrosz történetét. Ez a név valószínűleg Ziuszudra görögösített változata.

A harmadik könyv Nabú-nászírtól I. Antiokhoszig beszéli el Babilon történetét. Valószínűleg követte királylistákat, bár a rendszer nem teljesen világos. Abban az időben talán több, egymástól jelentéktelen mértékben eltérő királylista is létezett.

Pszeudo-Bérósszosz


1498-ban Annius Viterbo, VI. Sándor pápa történésze azt állította, hogy felfedezte Bérósszosz elveszett könyveit. Ezek valójában hamisítványok voltak, amelyeket Annius saját kezűleg írt. Annius – ismét kihasználva Bérósszosz tekintélyét és ismeretlenségét – Jáfettől kezdve kidolgozta a királyok listáját a bibliai keretek alapján.

Jegyzetek


  1. A név eredeti változata nem maradt fenn, feltételezett akkád etimológiáját Lehmann-Haupt közölte az RLA első kötetében, 1938-ban

Források


Kapcsolódó szócikkek


  • Ókori irodalom portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Ókori görög írók | Ókori történetírók


Dátum: 29.03.2021 07:12:29 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.