Cseh nyelv



Cseh
Čeština, český jazyk
BeszélikCsehország, valamint a környező országok
Terület Közép-Európa
Beszélők száma12 millió fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Balti szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     nyugati csoport
      csehszlovák nyelvek
       Cseh nyelv
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Csehország, Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1cs
ISO 639-2ces (T)cze (B)
ISO 639-3ces
A Wikimédia Commons tartalmaz Čeština, český jazyk témájú médiaállományokat.

A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja. Legközelebbi rokona a szlovák nyelv; a két nyelv irodalmi nyelvei között kölcsönös érthetőség áll fenn, mintha egyazon nyelv két nyelvjárása lenne, ezzel szemben a szlovák nyelvjárások eltérőek a csehtől. Ugyanebbe a csoportba tartozik a lengyel és a szorb nyelv is. Két fő nyelvjárása a csehországi és a morvaországi. A legrégebbi nyelvemlékek a 13. századból valók.

A nyelvet mintegy 12 milliónyian beszélik, Csehországon kívül Szlovákiában, Németországban, Ausztriában, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában elszórva használják.

2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Nagyon sokan nyelvjárásának sorolják be a morva nyelvet, amelynek helyzete részben politikai vita tárgya. Hogy valóban beszélhetünk-e morva nyelvről, amellett számos érvet lehet felhozni, ugyanakkor számos ellenérvet is, ez utóbbiak alapján azonban akár a szlovák nyelvet is cseh nyelvjárásnak lehetne minősíteni. Az viszont tény, hogy két évszázaddal korábban még megkülönböztették egymástól a két nyelvet és nem tekintették egyiket sem a másik dialektusának.

Tartalomjegyzék

A cseh ábécé


A cseh nyelvet a latin írás betűivel írják. Az ábécé:

a á b c č d ď e é ě f g h ch
i í j k l m n ň o ó p q r ř
s š t ť u ú ů v w x y ý z ž

Kiolvasott alakjuk: krátké a, dlouhé á, bé, cé, čé, dé, ďé, krátké e, dlouhé é, je, ef, gé, há, chá, krátké i, dlouhé í, jé, ká, el, em, en, eň, o, ó, pé, kvé, er, eř, es, eš, té, ťé, krátké u, dlouhé ú, ů s kroužkem, vé, dvojité vé, iks, krátké ypsilon, dlouhé ypsilon, zet, žet. (A betűk kiejtését l. alább!)

Érdemes észrevenni, hogy a ch betű a h után (nem pedig a c után) szerepel. Egyazon betű éles ékezetes alakja (é, ú) megelőzi a hacsekosat (ě) és a karikásat (ů).

A kis ď betű nagybetűs párja a Ď, a kis ť betűé pedig a Ť (felül mindkét nagybetű normális hacsekkal).

Szavak ábécébe rendezésekor a magánhangzókon nem számítanak a mellékjelek (például duben < důsledný < duševní), a mássalhangzókon azonban igen (például rýže < řád).

Különbségek a szlovákhoz képest

A cseh nyelvet elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a szlováktól már nem olyan egyszerű. Némely betűk azonban csak az egyik nyelvben, mások csak a másikban fordulnak elő:

Csak a csehben: Csak a szlovákban:
ě ř ů ä ĺ ľ ô ŕ

Kiejtés


A betűk fölötti fordított háztető (ˇ) neve hacsek (csehül háček).

Hacsekkel ellátott betűk
č    cs
ě    je
ď gy
ň ny
ř rzs (egyszerre ejtve),
zöngétlenedve rs
š s
ť ty
ž zs
Egyéb speciális betűk
a rövid á
é hosszú e (!)
h zöngés h,
mint a magyar noha szóban
ch zöngétlen, kemény h,
mint a magyar doh szóban
l a magyarnál keményebb l
s sz
ů hosszú ú
(kiejtése azonos az ú-val)
y, ý i, í

Írási és olvasási tudnivalók

Alaktan


Névszóragozás

A cseh névszóragozás meglehetősen bonyolult, sok ragozási osztály van (3 nyelvtani nem létezik a csehben; a főneveket kb. 15-16 szabályos séma szerint ragozzuk 14 esetben: azaz 7-7 egyes- és többesszámú alak van; természetesen a főnévvel együtt ragozódnak a melléknevek, birtokos melléknevek, névmások stb. is), és előfordulnak kivételek is.

Nemek

A főnevek három nembe tartozhatnak: hím-, nő- és semlegesnem. Nemcsak a természetes nemmel rendelkező élőlényeknek van nyelvtani nemük, hanem minden más főnévnek (tárgyaknak, fogalmaknak is). – A melléknevek és a számnevek a főnévvel nemben, számban és esetben egyeznek.

A főnevek nemét többé-kevésbé fel lehet ismerni végződésük alapján:

msh. a e o í
 HÍMNEM       NŐNEM      SEMLEGESNEM

A mássalhangzó végűek többsége hímnemű (a kemény msh. végűek szinte kivétel nélkül), az -a végűek nőneműek (valamint egyes lágy mássalhangzó végűek és az -e végűek egy része), az -o és végűek pedig semlegesneműek (valamint az -e végűek közül a többi). Néhány kivétel: místnost (helység), msh-ra végződő de nőnemű főnév, ellenpélda předseda (vezető, igazgató, elnök) ami hiába -a végű, hímnemű főnév.

A ragozás miatt meg kell különböztetni a hímneműek között élőt és élettelent, valamint mindhárom nemben kemény és lágy tövűeket.

Esetek

A csehben hét névszói esetet tartanak számon. Nevük és kérdőszavaik az alábbiak:

Igeragozás

Három fő igeragozási típust különböztetnek meg, melyek közül az egyiknek két altípusa van aszerint, hogy töve egy szótaggal bővül (ezt néha önálló típusnak tekintik, és négy fő típusról beszélnek).

Főnévi igenév Egyes szám Többes szám Jelentése
1. 2. 3. 1. 2. 3.
I.a číst* čtu čt čte čteme čtete čtou olvas
I.b studovat studuji
(studuju)
studuješ studuje studujeme studujete studují
(studujou)
tanul
II. dělat dělám děláš dělá děláme děláte dělají csinál
III. mluvit mluvím mluvíš mluví mluvíme mluvíte mluví beszél

Megszólító eset

Hímnem
kemény tövűek -e studente, pane
-k,-h,-ch végűek -u tatínku, Nováku
-r végűek -ře Petře, bratře
lágy tövűek -i muži, učiteli, Tomáši
-ec végűek -če otče
Nőnem
-a végűek -o Lenko, Aleno

Birtokos névmások

můj slovník (masc.) az én szótáram
moje/ kniha (fem.) az én könyvem
moje/ auto (neut.) az én autóm
Ty tvůj pokoj (masc.) a te szobád
tvoje/tvá učebnice (fem.) a te tankönyved
tvoje/tvé pero (neut.) a te tollad
On jeho slovník/kamarádka/rádio (masc./fem./neut.) az ő szótára/barátnője/rádiója
Ona její obraz/lampa/okno (masc./fem./neut.) az ő képe/lámpája/ablaka
My náš učitel (masc.) a mi tanárunk
naše učitelka (fem.) a mi tanárnőnk
naše auto (neut.) a mi autónk
Vy váš student (masc.) a ti diákotok
vaše studentka (fem.) a ti diákotok (nő)
vaše město (neut.) a ti városotok
Oni, Ony jejich dům/škola/auto (masc./fem./neut.) az ő házuk/iskolájuk/autójuk

További információk


Tekintsd meg a Wikipédia
cseh nyelvű változatát!
  • A nyelvek portálja
  • Csehország-portál



Kategóriák: Természetes nyelvek | Cseh nyelv


Dátum: 27.03.2021 07:34:20 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.