Fantasy - huwiki.org

Fantasy



A fantasy (ejtsd: fentezi) a fantasztikus irodalom egyik műfaja, illetve a műfaj köré szerveződő filmes, szabadidős (és egyéb) kultúra. Régebben a kritikusok nem tekintették „irodalmi” műfajnak a szó klasszikus értelmében („igényes szépirodalom”); és az irodalmi lexikonokban sem szerepelt címszóként; mára a legkiemelkedőbb, e műfajba tartozó remekeket vita nélkül szépirodalmi műveknek mondhatjuk. Az Aurin Fantasy Enciklopédia nyomán e műfajt a következőképpen határozzuk meg:

A fantasy a huszadik század fordulóján induló, és a század második felében kibontakozó fantasztikus irodalmi, képzőművészeti, és iparművészeti stílus, amely az angolszász irodalomban fejlődött először önálló irányzattá, de mára eltérő formákban más európai nemzetek művészeteiben is jelentkezett. Fő jellemzője, hogy a tartalma (történet/kép/hang) többnyire olyan elképzelt, mitikus jellegű, valamilyen tekintetben mindig irreális, az író által teremtett, csak annak fantáziájában létező alternatív világokba mint keretbe van ágyazva, mely felépítésében, fizikai és etikai törvényeiben, értékeiben, élőlényeiben, rokonságot mutat a vallások és mítoszok által megteremtett képzeletbeli világokkal. A fantasy ezek felépítésében – írótól, műtől függően – egyaránt (akár egyazon műben is) merít a gótikus romantika történeteiből, a középkori lovagvilág hősi énekeiből és lovagregényeiből, az ókori és kora középkori – különösen az északi, kelta, germán, skandináv – mítoszokból és eposzokból, illetve a vele rokon (de nem azonos) science-fiction műfaj által teremtett világokból. A fantasy műfaj köré egész kultúra szerveződött, melyben vannak szerepjátékok, filmek, „világépítő” klubok, kizárólag fantasyt forgalmazó könyvkiadók, és hasonlók.

A fantasy kezdeti szárnypróbálkozásai már a romantika korában is megjelentek (Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Az arany virágcserép, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Zalán futása), később Lewis Carroll (Aliz regényciklus) által. A századforduló után jelentősen hozzájárultak a műfaj kialakuláshoz Robert E. Howard és H.P. Lovecraft művei, majd a 20. században J.R.R. Tolkien, C. S. Lewis és Michael Ende alkotásai. A fantasyt egyértelműen Tolkien regénye, A Gyűrűk Ura emelte ki az irodalmilag kvázi megtagadott műfajok közül, és tette kiemelkedően népszerű, világszerte terjedő irodalmi műfajjá. Ezért a legtöbb fantasy-írónak is A Gyűrűk Ura lett a követendő etalon és szinonimája az ún. „klasszikus fantasynak”.

Az 1970-es években induló szerepjátékipar jelentősen hozzájárult, hogy a műfajba tömegek érdeklődését bevonja. A számos regény jelent meg ezen játékvilágok által ihletve, illetve a játékok kiegészítőjeként több regény készült megrendelésre is.

Tartalomjegyzék

A fantasy típusai, stílus irányzatai


Nincs egységes rendszer meghatározva, hiszen adott műben a stílusirányzatok rugalmasan kezelhetőek és a stílushatárok összemosódhatnak. Ezért a többnyire már elismert ágakat soroljuk fel a teljesség igénye nélkül.

Főbb irányzatok

A legtöbb fantasy mű a következő két kategória valamelyikébe besorolható:

Alaptípusok

Azon művek, amelyek a fenti két kategóriába nem sorolhatók be, vagy ha igen, akkor az irányzat beazonosítása a következő stílusok szerint tovább finomítható:

Köztes vagy keverék típusok

Rokon műfajok


A fantasy pszichológiája


Pszichológiai szempontból a fantasy egyik legjellemzőbb vonása a kollektív tudattalan felé fordulás, olyannyira, hogy kísérletek történtek a jungi (a Myers-Briggs-típusindikátorban is vizsgált) személyiségjellemzőknek (Intuíció, Érzékelés, Érzés, Gondolkodás) bizonyos tipikus fantasy-karaktereknek való megfeleltetésére. Eszerint a Harcos képviselné az Intuíciót (mivel a kardokkal vagy puszta kézzel vívott közelharc nagymértékben az ellenféllel való intuitív azonosuláson alapszik), a Tolvaj az Érzékelést (ügyesség, tárgyak iránti vonzalom), a Pap az Érzést és Ítélést (Jó-Rossz megkülönböztetése, istenek és/vagy egyéb értékek iránti rajongás), a Varázsló pedig a Gondolkodást (évekig tartó tanulás, a világot irányító mélyebb törvények ismerete).

Jung nyomán sikerült a fantasy keletkezését és népszerűségét is magyarázni. Jung szerint a modern ember (ti. a nyugati civilizáció embere) elszakadt mitikus-mágikus gyökereitől. Ugyanekkor az ezek iránti igény továbbra is jelen van.

Az emberiség túlnyomó részét alkotó, csekély élettapasztalattal, kevés transzcendens emlékkel rendelkező, könnyen befolyásolható tömeglények nehezen igazodnak el ebben a világszellem neurotikus előérzetétől vibráló életformában… Az emberek igénylik a transzcendens műveket. A fantasy feladata, hogy megmutassa az individualizáció, az átlényegülés útját, s rávezessen arra, hogy az értékeket saját magunkban, saját kis kozmoszunkban keressük, hiszen az a legapróbb részletekig is analóg a világegyetemmel. Amelyik ember nem hisz a csodákban, az az ember nem realista.
– Pósa Zoltán

Jegyzetek


Források


Irodalom

További információk


  • Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Fantasy | Irodalmi műfajok


Dátum: 23.01.2021 05:24:55 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Licenc: CC-by-sa-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Om oss & Adatvédelmi irányelvek.