Görög mitológia



„Nem tudjuk, hogy e történetek mikor hangzottak el először jelenlegi formájukban; de bármikor is, az bizonyos, hogy a primitív életforma addigra már a távoli múltba merült. A mítoszok, ahogy ma ismerjük őket, nagy költők alkotásai. […]
A görög mitológia meséi nem derítenek fényt arra, milyen is volt az ősi emberiség – de bőségesen rávilágítanak arra, hogy milyenek voltak a régi görögök. Ez pedig számunkra, akik intellektuális, művészi és politikai szempontból is örököseiknek tartjuk magunkat, jóval fontosabb. Nekünk semmi sem idegen, amit tőlük tanulunk.”

– Edith Hamilton, Görög és római mitológia

A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye. Ezeket a történeteket minden régi görög ismerte, és bár néhány korabeli filozófus megkérdőjelezte hihetőségüket, a hétköznapi emberek szertartásai és világnézete alapjául szolgáltak. Ma a nagyközönség leginkább a római költők, írók elbeszélései alapján ismeri ezeket a történeteket (sokuknak nincs is más forrása), leggazdagabb e tekintetben Ovidius római költőnagyság Metamorphoses (Átváltozások) című műve.

A környező népekhez hasonlóan a görögök is az élet bizonyos területeihez rendelt istenekben hittek. Például Aphrodité a szerelem istennője, míg Arész a háború, Hadész pedig az alvilág és a halottak istene volt.

A tulajdonképpeni imádat mindössze néhány isten, különösen a tizenkét olümposzi felé irányult. Az olümposzi istenek (és például Perszephoné, az Eleusziszi misztériumok pártfogója) nagy pánhellén kultuszok központjai voltak. Sok területnek, sőt még egyes falvaknak is megvoltak a maguk kultuszai, melyek olyan nimfák és kisebb istenségek köré összpontosultak, akiket jóformán sehol másutt nem ismertek. A phrügiai Kübeléhez hasonló idegen isteneket jól ismerték szerte Hellaszban, de nem tisztelték őket.

A görög hiedelemvilág a hellenizmus korában nagyban közkinccsé lett a mediterráneumban, lásd bővebben: szinkretizmus.

A görög panteon isteneinek emberi alakjuk van (antropomorfizmus), ám legfőképpen ők az Univerzum megszemélyesített erői. Mint ilyenek, többé-kevésbé változatlanok. Míg néha úgy tűnik, van némi igazságérzetük, gyakran kicsinyesek vagy bosszúszomjasak. Az istenek kegyeit áldozattal és jámborsággal lehet elnyerni, de ez nem jelent garanciát, mivel hajlamosak a gyakori véleményváltoztatásra. A haragjuk kíméletlen és a szerelmük is legalább ilyen veszélyes lehet. A görög istenek egyetlen dologtól félnek, az aranyagancsú szarvas vérétől, amely eltörli az ereikben keringő folyadékból, az ikhórból nyert halhatatlanságukat.

A görög mitológia világa eléggé összetett. Tele van szörnyekkel, háborúkkal, intrikákkal és kotnyeles istenekkel. Emellett vannak a hérószok, akik segítenek az embereknek felülkerekedni ezeken a problémákon. Az emberek persze sokkal nagyobbak voltak akkoriban, ám a görögök nem láttak nagy szakadékot a történelmük és a vallásuk között (lásd az Iliaszt és az Odüsszeiát). A görögök a mítoszbeli hősök és az ő kultúrájuk egyenes ági leszármazottainak tekintették magukat.

A folyamatos használaton és irodalmi utalásokon túl a görög mitológia jó néhány csodálatos történettel szolgál, amelyek máig is élvezhetőek maradtak. Jóval a vele szorosan összekapcsolódó görög vallás eltűnése után is fontos kulturális hivatkozási alapul szolgál. Amikor a kereszténység államvallássá lett a Római Birodalomban, igyekeztek a régi vallások nyomait eltüntetni vagy démonizálni. Így lett például Poszeidón háromágú szigonyából a Pánról mintázott ördög vasvillája, vagy a téli napforduló ünnepe (Mithrász és a Nap születésnapja) a karácsony. Az irodalom már nehezebb feladatnak bizonyult a keresztények számára; ebben lehetetlen lett volna megszüntetni a görög befolyást Homérosz, Theokritosz, Vergilius, Ovidius és több száz más görög és római szerző műveinek félredobása nélkül. Így aztán a görög mitológia több mint egy ezredévvel túlélte a görög vallást. Még a leginkább klasszikus keresztény irodalom is tartalmaz utalásokat rá.

Tartalomjegyzék

Néhány fontosabb mitikus személy


Az istenek első nemzedéke

Az istenek második nemzedéke

Olümposzi istenek

Az olümposzi istenkatalógus hellenisztikus kori fejlemény. Ugyancsak hellenisztikus kori fejlemény a görög mitológiai alakoknak a részben teljesen más gyökerű, részben rokon italikus-latin mitológiai alakokkal való „megfeleltetése”, mintegy nemzetközi „istenszótár” gyanánt, hogy a fogalmak (nagyjából) lefordíthatóak legyenek (a latin istenneveket zárójelben közöljük).[2]

Egyéb istenek, istennők és félistenek

Az ember születésének mondái

Az emberiség korszakai:

Trójai mondakör

Trójaiak:

Görögök:

Thébai mondakör

A thébai epikus ciklus négy eposza:

Oidipodeia
Heten Thébai ellen (Thébaisz)
Epigonok
Alkmaiónisz


Kalüdóni mondakör

Argonauták – Aranygyapjú


Isteni vidékek

Források


Elsődleges források

Másodlagos források

Kapcsolódó szócikkek


A populáris kultúrában


A Rick Riordan által megalkotott Percy Jackson könyvsorozatban a görög mitológia számos mitikus lénye és istensége is megjelenik. A történet középpontjában a félistenek, vagyis a héroszok állnak. Ők az Olümposzi tizenkettő és a kisistenek (egyes esetekben természetszellemek) gyermekei, akiknek az egyik szülője halandó. Az író egy egészen új szemszögből alkotta újra a mondakört, hol humoros, hol világvége hangulatú eseményszállal. Az istenek maguk csak ritkán jelennek meg a könyvek során, de általában közvetve segítik a héroszok küldetéseit. Állandó helyszín a főhős, Percy Jackson szülővárosa Manhattan, valamint a félistenek menedékééül szolgáló Félvér Tábor (Camp Half-Blood). Eddig a könyvsorozat két részéből készült filmadaptáció, Logan Lerman (Percy Jackson Poszeidón fia), Alexandra Daddario (Annabeth Chase, Pallasz Athéné lánya) és Brandon T. Jackson (Grover a szatír) főszerepében.

Jegyzetek


  1. Robert Graves. A görög mítoszok (magyar nyelven). Budapest: Európa Könyvkiadó, 47. o. (1981)  „A késői görögök Kronoszt Khronosz-nak, azaz sarlóval felfegyverzett könyörtelen "Idő-atyának” olvasták.”
  2. Az imígyen előállott görög–latin megfeleltetési szótár azután a közép- és újkorban úgy elterjedt az európai kultúrában, hogy a nevek gyakorlatilag felcserélhetőek (az angolszász kultúrkörben például igen elterjedt szokás, hogy az összes olümposzi, illetve nem olümposzi, de megfeleltetett istenségre a latin nevük a bevett, emiatt gyakran nehéz eldönteni, melyik kultúrkör melyik képzetéről van szó). A megfeleltetés persze közel sem tökéletes, nem is lehetett volna az, és utólag eredményezett is egyfajta összemosódást a különféle képzetekben (lásd részletesebben szinkretizmus). Mars például eredetileg nem hadisten, a római vallásban ilyen istenség ugyanis nem létezett, hanem sejthetőleg egyszerűen Latium (egyik) területi védőistensége, akinek ebből a területvédő aspektusából lett a harccal kapcsolatos „feladatköre”. Hasonlóképpen területi védőistenség lehetett „eredetileg” Athéné, akinek a nevét Athén városa viseli.

További információk


  • Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Görög mitológia


Dátum: 27.03.2021 07:11:16 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.