Geoffrey Chaucer - huwiki.org

Geoffrey Chaucer



Geoffrey Chaucer
Született 1343 ?
London
Elhunyt 1400. október 25.
London
Állampolgársága angol
Házastársa Philippa Roet[1][2]
Gyermekei
  • Thomas Chaucer
  • Elizabeth Chaucer
  • Lewis Chaucer
SzüleiAgnes Copton
John Chaucer
Foglalkozása költő, filozófus, bürokrata, diplomata
Tisztség Member of the 1386 Parliament
Sírhely Westminsteri apátság
A Wikimédia Commons tartalmaz Geoffrey Chaucer témájú médiaállományokat.

Geoffrey Chaucer (London, 1343 (?) – London, 1400. október 25.) az első angol nyelven alkotó költő, filozófus, bürokrata, diplomata.

Tartalomjegyzék

Élete


Édesapja jómódú borkereskedő volt. Polgári származásából eredően megengedhette magának, hogy magas fokú oktatást kapjon. Miután felcseperedett, beházasodott egy nemesi családba. Több ízben járt külföldön. Tetemes időt töltött Itáliában. Itt ismerkedett meg az elhunyt Dante, az élő Petrarca és Boccaccio írásaival. Folyékonyan beszélt latinul, de jól megtanult olaszul is, így felismerte, hogy nemcsak az egyház és a jog latin nyelvén, de más nyelveken is alkothatók nívós irodalmi művek. Amikor írni kezdett, elsősorban a köznépnek szánta műveit, így angolul írt a latint nem ismerő publikum számára. Eközben boldog házasságban élt nemes feleségével, egészen 56 éves koráig. A legnagyobb nyomorból is sikerült kivergődnie.

Korának neves személyisége volt, akinek megítélése nagyon megosztotta a közvéleményt. Több munkájában – így a Canterburyi mesékben is – negatív képet festett mind a koronáról, mind az egyházról, ezért Thomas Arundel canterburyi érsek már 1397-ben eretnekséggel vádolta, és kérvényezte a koronától, hogy hivatalosan is perbe foghassa, aminek eredményeként valószínűleg máglyára ítélték volna.

II. Richárd többször is különféle állami hivatalokba:

nevezte ki, majd tanácsadóinak egyikévé választotta. Meghalnia is alighanem emiatt kellett; nagyjából II. Richárd bukásával és IV. Henrik hatalomra kerülésével egy időben tűnt el. Tisztázatlan körülmények között hunyt el; valószínűleg meggyilkolták.

Sírja a Westminsteri apátságban, a Poets cornerben (A „költők sarkában”) található, ezzel a felirattal: „Az angol irodalom atyja”.

Munkássága


Írásaiból kitűnik rendkívüli műveltsége, szatirikus humora és lényegre törő, mesteri jellemábrázoló ereje.

Alig volt húszéves, amikor franciáról angolra fordította A rózsa regényét. Huszonöt évesen írt elégiája, A hercegnő könyve teljes egészében ránk maradt. Korai korszakából még két töredéket ismerünk: A hírnév házát és A madarak törvényszékét – bár nem bizonyos, inkább csak feltételezés, hogy ezeket a szatirikus históriákat Chaucer írta.

Meghonosította a költészetben a Chaucer-stanzának is nevezett, ababbcc rímképletű, ötös hangsúlyos, hétsoros jambusokban írt versformát.

A legkerekebb és legérdekesebb, teljes terjedelmében ránk maradt műve a Troilus és Cryselde, ami Shakespeare Troilus és Cressida című művének is a forrása lett. Bámulatos jellemábrázolása miatt sokan ezt tartják művészete csúcsának.

Canterburyi mesék


A Canterburyi mesék Chaucer legismertebb műve, amit remekműnek tartanak. Számtalan fordítása és értelmezése jelent meg. (E mű alapján forgatta Pier Paolo Pasolini 1972-ben azonos című nagy nemzetközi sikert aratott filmjét.) Több helyütt is hasonlít Boccaccio Dekameronjára, pedig Chaucer sohasem olvasta az itáliai mester művét.

A mű alaptörténete: 30 zarándok tart Canterburybe. Elhatározzák, hogy jövet is, menet is mindegyikük elmesél két-két mesét, anekdotát vagy szomorú történetet. Ezekből a történetekből Chaucer csak 24-et fejezett be, mert 1400-ban eltűnt. Az elbeszélések nyelvezete sokféle: van közöttük tragikus és komikus, van szerelmes és kalandos, van magasztos, választékos nyelvű és van néhány kifejezetten trágár, vagyis az egész sorozat nem is egy mű, hanem egy sok műfajú versfüzér.

Két példa Chaucer jellemábrázolására


A molnár

Ful byg he was of brawn, and eek of bones.
…He was a janglere and goliardeys,
And that was most of synne and haroltries.

„…nagycsontu, inas, jegenye-magas;
..nagyhangubb tréfamester nincs is talán;
főleg trágár tréfákon csámcsogó.”

A lovag

…though that he were wohrthy, he was wys,
And of his port as meeke as is a mayde,
He nevere yet no vileynye ne sayde
In al his lyf unto no maner wight,
He was a verray, parfit gentil Knyght.

„…híres és bölcs is volt e férfiú,
nem jámborabb egy gyönge szűsz maga;
soha nem volt egy becstelen szava,
az illem határán túl sese ment,
tökéletes lovag volt, annyi szent.”

Magyarul


Források


További információk


  • Középkorportál
  • Irodalomportál
  1. Kindred Britain
  2. p14384.htm#i143832 , 2020. augusztus 7.



Kategóriák: Angol költők | Angol írók | Középkori angol költők, írók | 1343-ban született személyek | 1400-ban elhunyt személyek


Dátum: 31.08.2020 12:04:50 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Licenc: CC-by-sa-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Om oss & Adatvédelmi irányelvek.