Határozó



A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet:[1]

Tartalomjegyzék

Magyar grammatikákban


A határozó alaptagja többféle szófaj lehet:[2]

Fajtái

A határozónak sok fajtája létezik. Egyazon nyelv grammatikái is különböznek abban, hogy hányféle határozót tartanak számon. Például P. Lakatos 2006 a következőket sorolja fel:[3]

  • belső állapothatározó, mely az alany, a tárgy stb. testi vagy lelki állapotát, külső megjelenését fejezi ki, ha személy, állapotát, ha dolog: épségben érkezett, üresen hagyta, érintetlen hagy, figyelmen kívül hagyta, mezítláb futott, halva találták, hárman jöttek;[4]
  • külső állapothatározó (körülményhatározó), mely a cselekvést vagy történést kíséri, személytől vagy dologtól független körülményt fejezve ki: sötétben ül, barátok nélkül él;
  • essivusi állapothatározó, mely valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki, és több jelentése lehet:
– factivusi jelentése, azaz funkcióba jutást fejez ki: igazgatónak tesz meg;
– predicativusi jelentése (funkciót tulajdonít): mint ápoló dolgozik;
– nuncupativusi jelentése (megnevezést fejez ki): Nálunk a kukoricát tengerinek nevezik;
  • a társ személy: Imre Jánossal barátkozik, A barátjával együtt sétál, Együtt megyünk moziba;
  • a társ élettelen: Beleestem kocsistul;
1. azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, kinek vagy minek az érdekében megy végbe: harcol a jogaiért, megteszi az ügy érdekében, Megyek bevásárolni;
2. azt határozza meg, hogy egy másik mondatrészben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e, felhasználható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy minőségi szerepre: odakészíti a fazekat a levesnek, Pista alkalmas katonának, az ifjúság javára tesz, képes megoldani;
  • élettelen: kanállal eszik, Látogatások által erősödik a barátság;
  • személy: Pista révén üzen;

Megjegyzés: Keszler Borbála szerint eszközlő határozó is van, mely más cselekvőt fejez ki, mint a grammatikai alany:[6]

– műveltető ige cselekvője: kimosatja a ruhát a feleségével;
– passzív ige cselekvője: A diákok által elvégzett feladatok jók lettek.

Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 másként rendszerezve bár, de lényegében a fenti határozóféléket mutatja be, néhány különbséggel:

Ugyanez a grammatika még két határozófélét különít el:

A határozó szófaja

Határozót kifejező szófaj lehet névszó, igenév vagy határozószó. A névszó kapcsolódhat az alaptagjához rag, névutó vagy a mint viszonyszó ségítségével.[3]

Névszós példák:

  • ragos: a szobában ül;
  • ragtalan: Öt éve nem látták egymást;[11]
  • névutós: a háború alatt eltűnt;
  • mint-tel kapcsolt: édesebb, mint a méz.
  • ragos: Hétig lehet vacsorázni;
  • névutós: Három körül várlak;
  • mint-tel kapcsolt: több, mint száz.

Igeneves példák:

Határozószós példák:

Egyéb főnévi értelemben vett szó vagy szerkezet is lehet határozó, pl. Erre a csakra nem volt mit felelni.[2]

Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 határozóknak tekint állandósult szókapcsolatokban részt vevő szavakat is, pl. dugába dől, nagyra tart. Érve az, hogy, bár az ilyen szókapcsolatok jelentésük szempontjából csak együtt értelmesek, mégis grammatikailag elemezhetők.[12]

A határozók szerkezeti felépítése

A fenti példákban található több szóból álló határozókon kívül ennek a mondatrésznek vannak még másféle szerkezeti felépítései is.[13]

A halmozott határozó két vagy több egymásnak mellérendelt határozóból áll: az utcákon vagy a tereken játszanak; láz és köhögés miatt fekszik; a fotel mögött és az asztal alatt hevernek; az anyjánál is, az apjánál is magasabb.

A többszörös határozó is több határozóból áll, de lépcsőzetes szerkezetű: az ablak alatt üldögélve várja, nagyon sokszor megígérte.

A kettős határozó általában egy kezdő- és egy végpontra utal: évről évre, látástól vakulásig.

Az összekapcsolt határozó vagy értelmező határozó tagjai közül az egyik pontosítja a másik jelentését: ott lenn, tegnap reggel, kezében ernyővel.

Az összetett határozó ragtalan névszó és igenév kapcsolata: A kislány igyekszik ügyes lenni, Beteg lévén nem mehettem el a színházba.

Más nyelvek grammatikáiban


Amennyiben a határozót egységes mondatrésznek tekintjük, ennek más nyelvek grammatikáiban nem felel meg ugyanilyen, hanem több mondatrészhez tartozóknak tekintenek különböző magyar értelemben vett határozóféléket.

Olyan nyelvek hagyományos grammatikáiban, mint az angol, a francia vagy a román, legközelebb a „határozó” terminushoz a ’kiegészítő’ jelentésű complement, complément, illetve complement áll, de ennek a terminusnak tágabb értelmezést adnak, és beleértenek más, a magyar grammatikákban nem hatátozóknak tekintett mondatrészeket is.

Egyes angol grammatikákban a complement terminus magába foglalja a részeshatározónak megfelelő indirect object ’közvetett tárgy’ elnevezésű mondatrészt.[14] Példa: The teacher gave a letter to the girl vagy The teacher gave the girl a letter ’A tanító/tanár levelet adott át a lánynak’.[15] Ezekben a grammatikákban ugyancsak complement-ek az adverbials ’határozószói’ elnevezésű hely-, idő-, mód- stb. határozóknak megfelelő szavak, szókapcsolatok, de még mellékmondatok is. Példák a When is she going? ’Mikor megy (ő – nőnem)?’ kérdésre adott válaszban: Now/Very soon/In five minutes/Next week/When the bell rings ’Most/Nagyon hamar/Öt perc múlva/A jövő héten/Amikor a harang megszólal’.[16] Megjegyzendő ugyanakkor, hogy hagyományosan a complement-ek közé sorolják a tárgyat is.

Hasonló nézetűek a hagyományos francia grammatikák is. Ezekben a határozók megfelelői a következők:

  • a részeshatározó: La grêle a nui aux récoltes ’A jégeső kárt okozott a termésnek’;[17]
  • a képes helyhatározó: Il parlera de la mer ’Beszélni fog a tengerről’;[18]
  • aszemantikus határozói vonzatok: Je m’efforce de les comprendre ’Igyekszem megérteni őket’;[19]
complément circonstanciel d’opposition ’ellentéthatározó’, melyet olykor complément circonstanciel de concession ’megengedő határozó’-nak neveznek, vagy a kettőt együtt veszik és ’ellentét- vagy megengedő határozó’-nak nevezik: Je l’ai reconnu malgré l’obscurité ’Megismertem a sötétség ellenére’;
complément circonstanciel de condition ’feltételhatározó’: Appelez-moi en cas de besoin ’Hívjanak szükség esetén’.

Állapothatázónak felel meg a francia grammatikákban az ún. épithète disjointe (szó szerint ’elválasztott melléknévi jelző’) is: La neige tombe dense et affreuse ’A hó sűrűn és szörnyűségesen esik’ (Victor Hugo), mely jelző jellegét az alannyal nemben és számban való egyezése adja.[22]

Ugyancsak complément a francia grammatikákban a tárgy [complément d’objet direct (szó szerint ’közvetlen tárgyi kiegészítő’)] és a nem melléknévvel kifejezett jelző [complément du nom (szó szerint ’a főnév kiegészítője’)].

A román grammatikákban is megvannak a fenti compléments kategóriák, az ún. „körülményi kiegészítők” fajtáit beleértve, de még kettőt különítenek el, melyek állapothatározóknak felelnek meg:[23]

Ezeken a complemente-nek nevezett mondatrészeken kívül számba vesznek még egy element predicativ suplimentar (szó szerint ’állítmányi pótelem’) nevűt is: Copiii aleargă voioși ’A gyerekek vidáman futkároznak’. Ennek jellegzetessége az, hogy két alaptagja van, az állítmány és az alany, mellyel nemben, számban és esetben egyezik. Ugyancsak állapothatározónak felel meg.[24]

A román grammatikákban is complement a tárgy [complement direct (szó szerint ’közvetlen kiegészítő’)].

Jegyzetek


  1. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 383. o.
  2. a b Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 384. o.
  3. a b P. Lakatos 2006, 130–159. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásból származó információkat.
  4. A hárman-féle határozó számállapot-határozó, melyet Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 elkülönít az állapotféle határozók kategóriáján belül (402. o.).
  5. A közülük-féle határozót Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 partitívuszi határozóként különíti el (407. o.).
  6. Keszler Borbála. A határozók. Keszler Borbála (szerk.). Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. 423–443. o., idézi P. Lakatos 2006, 157. o.
  7. a b Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 389. o.
  8. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 402. o.
  9. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 405. o.
  10. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 407. o.
  11. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 395. o.
  12. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 387. o.
  13. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 385–387. o. nyomán szerkesztett szakasz.
  14. Crystal 2008, 92. o.
  15. Crystal 2008, 336. o.
  16. Crystal 2008, 14. o.
  17. Dubois 2002, 332. o.
  18. Karakai 2013, 138. o.
  19. Karakai 2013, 104. o.
  20. Karakai 2013, 52. o.
  21. Grevisse – Goosse 2007, 390. o.
  22. Grevisse – Goosse 2007, 418. o.
  23. Bărbuță 2000, 263. o.
  24. Bărbuță 2000, 268. o.

Források


  • Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Mondatrészek


Dátum: 02.04.2021 04:22:32 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.