Jack London



Jack London
1903-ban
Élete
Születési név John Griffith Chaney London
Született 1876. január 12.
San Francisco, Kalifornia, USA
Elhunyt 1916. november 22.
Glenn Ellen, Kalifornia, USA (40 évesen)
Sírhely Jack London State Historic Park
Nemzetiség amerikai
Szülei Flora Chaney-London
Házastársa

Elizabeth "Bessie" Maddern (1900-1904.)

Charmian Kittredge (1905-től)
Gyermekei Joan, Bessie
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)
Hatottak rá Ouida, Charles Darwin, Herbert Spencer, Friedrich Nietzsche, David Starr Jordan, Thomas Henry Huxley, John Tyndall, Ernest Haeckel, Karl Marx
Hatása Richard Wright, Jack Kerouac, Robert E. Howard, George Orwell, Scott Sigler, Anton LaVey, Christopher McCandless
Jack London aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jack London témájú médiaállományokat.

Jack London, születési nevén John Griffith Chaney (San Francisco, Kalifornia, 1876. január 12. – Glenn Ellen, Kalifornia, 1916. november 22.) amerikai író, elbeszélő.

Tartalomjegyzék

Élete, munkássága


Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei az erdő és a tenger voltak.

Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és szenvedélyes olvasással teltek.

Már 13 évesen napi 12-18 órát dolgozott a konzervgyárban, s gyakorlatilag ő tartotta el családját. Menekülést keresve ebből a robotéletmódból, régi dajkájától, Virginia Prentiss-től kért kölcsön, s a kölcsönpénzből bárkát vett, amivel osztrigakalóznak csapott fel. Igencsak veszélyes életmód volt ez, ugyanis az osztrigaőrök nemegyszer a kalózok után lőttek. Ebből a korszakból kezdődött ismerkedése „John Barleycornnal” (avagy az alkohollal), ahogy azt az Alkoholmámorban (korábban magyarul Sárga Sátán címmel jelent meg, az eredeti angol cím John Barleycorn) című művében olvashatjuk. Már itt kitűnik az a tulajdonsága, ami élete végéig meghatározza, bármit csináljon is, első kell, hogy legyen benne. Így ő kell, hogy legyen a legvakmerőbb osztrigakalóz, s a kocsmákban a legelső ivó, valamint legjobb cimbora, aki természetesen nagylelkűen fizet.

1893-ban elszegődött egy fókavadász hajóra, amely egész Japánig elment, s itt 17 évesen kiverekedte, hogy egyenrangúnak tekintsék a többi matrózzal.

Miután visszatért Amerikába, alkalmi munkákkal próbálkozott, például szenet talicskázott egy vasútállomáson, ahol két ember munkáját végezte el fél munkabérért, de megunta, majd felcsapott hobónak Kelly hadseregében, s csavargásért 30 napig börtönbe is került. Kalandjait az Országúton című regényében örökíti meg.

Majd visszatért Oaklandbe, ahol lázas tanulásba kezdett, mint azt önéletrajzi regényében, a Martin Edenben olvashatjuk. Napi 19 órát tanult, alig evett és keveset aludt, végül sikeresen leérettségizett, fél évet járt egyetemre is, majd anyagi okok miatt elszegődött mosodai munkásnak, ahol ő is elkapta az aranylázt, és Klondike-ba utazott sógora, James Shepard társaságában. Aranyat nem talált, de itt szerzett tapasztalatai alapján írta meg későbbi világhírű műveit. Ezért nagy árat fizetett, skorbut alakult ki nála, ami miatt négy fogát elveszítette, s valószínűleg későbbi betegségei is részben innen eredtek. Sokat utazott, volt haditudósító is az orosz–japán fronton.

A tőle megszokott elszántsággal próbált meg írni és publikálni, s kezdett felívelni írói karrierje, majd rendeződni anyagilag is az élete.

1900. április 7-én elvette Bessie Maddernt, nem szerelemből, hanem egyfajta ragaszkodásból, s mert meg volt győződve róla, hogy életerős gyerekeik lesznek. Két gyerekük született, Joan es Bessie. 1903-ban értesítette Bessie-t, hogy elhagyja, 1904-ben törvényesen is elváltak.

1905-ben elvette Charmian Kittredge-t, aki Russ Kingman biográfus szerint „London lelki társa volt, mindig az ő oldalán és egy tökéletes társ”. London jachtján rengeteget utaztak, többek közt a Hawaii szigeteket, s Ausztráliát is meglátogatták. Ugyanebben az évben vásárolta meg London a Glen Elleni farmját.

Élete vége fele újra gazdasági válságba jutott, a farmja csődbe ment, alkoholizmusa és vesebetegségei legyengítették, míg végül morfiumtúladagolásban halt meg 1916. november 22-én. Máig vitatott, hogy öngyilkos lett-e, vagy nem. Azt az elméletet, hogy öngyilkos lett, főleg azok a regényei támasztják alá, ahol a főhős a végén öngyilkos lesz (Martin Eden, Tengeri Farkas).

Jelentősége


A The Son of the Wolf (1900, magyarul Északi Odüsszeia címen jelent meg 1975-ben) című novelláskötete volt az, amely óriási sikert és világhírnevet szerzett neki. Mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is.

Jack London gondolkodását döntően befolyásolta Marx, Darwin, Nietzsche és Spencer. Szocialistának vallotta magát, determinista módon fogta fel az emberi társadalmat, és hitt a felsőbbrendű emberben. Irodalmilag Stevenson és Kipling követője volt.

Műveiből számtalan – részben ifjúsági – film és tévésorozat készült. Néhány művét még életében filmre vitték, kettőben maga is játszott.

Műveiből


Magyarul megjelent kötetei


Különösen sok novelláját ültette át magyar nyelvre Tersánszky Józsi Jenő.

1944-ig

1945–1989

1990–

Források


További információk


A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Jack London témában.
  • Irodalomportál
  • USA-portál



Kategóriák: Amerikai írók | Öngyilkos költők, írók | 1876-ban született személyek | 1916-ban elhunyt személyek | San Franciscó-iak


Dátum: 27.03.2021 10:13:57 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-by-sa-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.