Kémia



Kémia
vegyészet, vegytan
Senyei Károly: A Kémia allegóriája (1909, 2007-ben restaurálva,
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

Tárgya az anyagok minőségi változásai
Ágai
Jelentős művelői Cavendish, Ørsted, Davy, Berzelius, Liebig, Nobel, Mengyelejev, Ostwald, Arrhenius
Jelentős kézikönyvei E. Ühlein–H. Römpp: Römpp Kémiai Kislexikon (Budapest, 1973)
természettudományok

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. A modern fizika eredményeinek hatására azonban ez a definíció csak úgy állja meg a helyét, ha magának az anyagnak a fogalmát terjesztjük ki. A 20. század második felétől már nemcsak a korpuszkuláris jellegű entitásokat tekintjük anyagnak, hanem például a gravitációs mezőt, a fényt is; ez – leegyszerűsítve – abból következik, hogy az energiát az anyag egyik megjelenési formájának tartjuk, amit az E=mc² összefüggés fejez ki.

A kémia napjainkban szorosan kapcsolódik a többi természettudományhoz: a fizikához, biológiához, matematikához, földrajzhoz; eredményei nélkül elképzelhetetlen a modern orvostudomány, és a műszaki tudományok alaposabb ismeretéhez is elengedhetetlen. A sokirányú kötődés interdiszciplináris tudományok egész sorát eredményezte (fizikai kémia, biokémia stb.), melyeknek szintén egyre növekvő jelentőségük van. A kémia alaptudomány, alkalmazott tudomány és kísérleti tudomány egyben.

Tartalomjegyzék

Etimológia


A kémia név az alkímiából ered, ami közvetlenül az arab al-kīmīā (الکیمیاء) átvétele. Az arab szó a görög χημία vagy χημεία („khémeia”) szóból származik,[1][2] amit lehetséges, hogy az ókori egyiptomi nyelvből vettek át (a kemet szóból, ami Egyiptom őslakos neve),[1] de lehetséges, hogy a görög χημεία szóból ered, amelynek jelentése „összeönteni”.[3]

A kémia története


A kémia tudományát négy fő történeti korszakra lehet felosztani; mint annyi természettudományban, áttörés itt is a 18. század körül jelentkezett. Az első kémikus, anyagi változást előidéző, a tüzet használó ősember volt. Ezt követően évezredekig tapasztalatgyűjtés következett, az ógörögök egyfajta atommodellel álltak elő. Démokritosz már azt állította, hogy az anyagok atomokból állnak. Az atomokat különböző formájú, szabad szemmel nem látható részecskéknek képzelte. Például - szerinte - ha az anyag édes, akkor az atom alakja gömbölyű, ha csípős, akkor érdes, ha nyúlós (pl.: méz), akkor atomjai hosszúkásak, egymásba akadók. Ezzel ellentétben az elfogadott feltételezés az volt, hogy az anyagok a négy őselem (tűz, víz, föld, levegő) különböző arányú keverékéből állnak. A középkorban az alkímia keretein belül folytak kutatások, de mára ez okkult és/vagy misztikus tudománynak számít. A halhatatlanságot biztosító életelixír és a minden fémet arannyá változtató bölcsek kövének keresése közben számos eljárást, vegyületet fedeztek fel és fejlesztettek ki. Az alkímiával párhuzamosan létezett jatrokémia (iatrokémia) is, amely az „életfolyamatok kémiája” volt, és szemben állt az alkímiával. Később, a 18. századtól rohamosan gyorsuló fejlődésnek indult a diszciplína. Épp csak feltalálják az ipari kénsavgyártást, nem sokkal később megdől a vis vitalis elmélet, vagyis sikerül szervetlen vegyületből szerves vegyületet előállítani. Sorban fedezik fel az új elemeket, mikor egy orosz tudós, Mengyelejev előáll egy ötlettel: az elemeket atomsúlyuk szerint csoportosítva a tulajdonságaik periodikusan változnak, így a táblázatból hiányzó elemeket, sőt, azok tulajdonságait is meg tudta előre jósolni (például gallium, germánium); táblázatát később elnevezték periódusos rendszernek. A rohamosan fejlődő világ új tudományágakat hoz létre a kémiában is, például a petrolkémiát. Az atomelmélet folyamatosan fejlődik (Dalton, Rutherford, Thomson, Millikan, Bohr), majd Max Planck, Albert Einstein, Erwin Schrödinger és Werner Heisenberg munkásságának hatására teljesen új alapokra helyeződnek a természettudományok, kialakul a ma is elfogadott atomelmélet - már csak a neutront kell felfedeznie James Chadwicknek 1932-ben. A század második felétől egyre inkább háttérbe szorulnak az acetilén-alapú szerves szintézisek az iparban, és fokozatosan mindent kőolajból kezdenek előállítani. Napjainkra már a kémia eredményei körülveszik az embert.

Alkímia (korai kezdetek–1750)

Átmeneti kor (1751–1858)

Klasszikus kémia (1859–1916)

Modern kémia (1917–ma)

Alapok


Vegyszerek, kölcsönhatások


Kvantitatív kémia


Az anyag állapotai


Savak, bázisok


Lásd még

Jegyzetek


  1. a b "alchemy", entry in The Oxford English Dictionary, J. A. Simpson and E. S. C. Weiner, vol. 1, 2nd ed., 1989, ISBN 0-19-861213-3.
  2. p. 854, "Arabic alchemy", Georges C. Anawati, pp. 853–885 in Encyclopedia of the history of Arabic science, eds. Roshdi Rashed and Régis Morelon, London: Routledge, 1996, vol. 3, ISBN 0-415-12412-3.
  3. Weekley, Ernest (1967). Etymological Dictionary of Modern English. New York: Dover Publications. ISBN 0-486-21873-2

Külső hivatkozások


A Wikimédia Commons tartalmaz Kémia témájú médiaállományokat.
  • Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Kémia


Dátum: 27.03.2021 07:01:50 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.