Közép-délszláv diarendszer



A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.[1] Ezzel nevezi meg a szerb, a horvát, a bosnyák és a montenegrói nyelv által alkotott, szociolingvisztikai szakszóval ausbau-nyelvek csoportját. A nyelvész a dialektológiából veszi át a „diarendszer” fogalmat, abból a célból, hogy ezzel helyettesítse a nyelvészek által a volt Jugoszlávia idején használt „szerbhorvát” vagy „horvátszerb nyelv” terminusokat, amelyeket hivatalosan is használtak ebben az országban a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak nyelvének megnevezésére. Az történeti-összehasonlító nyelvészet szempontjából ez egyetlen, szociolingvisztikai terminussal élve, abstand-nyelv.

Tartalomjegyzék

A diarendszer összetevői


A közép-délszláv diarendszert összetevő területi változatok két szempontból tekinthetők.[2]

  • A čakavski (a kérdőszó ča) csaknem az egész horvát szigetvilág nyelvjárása (Mljet és a környező pár sziget kivételével). A dalmát szárazföldi részen is előfordul, mégpedig Splitben, Zárában, Zenggben, és a Pelješac-félsziget déli részén. Az Isztriai-félszigeten is ez a legelterjedtebb dialektus. Ezenkívül Likában, Gorski kotarban (a Tengermellék-Hegyvidék megye része) és Žumberakban használják. A burgenlandi és a nyugat-magyarországi horvátoknak is ez a nyelvjárása. A horvát nyelv legrégebbi írott emlékeit ebben a dialektusban szerkesztették.
  • A kajkavski dialektust Horvátország északnyugati részén beszélik: Zágrábban és környékén (Kaproncát és Varasdot is beleértve), a horvát Zagorjéban, Muraközben, Sziszek környékén, a Kulpa folyó vidékén, Gorski kotarban és Észak-Isztria egyes részein. Magyarországon és Burgenlandban a horvátok egy része is beszél kajkavski nyelvjárásban.

A fenti dialektusoknak a felosztás elvétől függően még több alcsoportjuk is van. Például a štokavski dialektust általában még ó- és új-štokavski változatra szokták osztani.

Egyes nyelvészek[3] ennek a diarendszernek külön tagjaként kezelnek egy ún. torlački dialektust. Más szerzők[4] ezt a területi változatot a štokavski dialektushoz tartozónak tartják. Beszélői Délkelet-Szerbiában (Niš és Vranje környékén), Koszovó és Macedónia egyes részein, továbbá Északkelet-Bulgáriában élnek, de ezt használja a pár ezres krassói horvát (krassovánok) közösség is Romániában. Jellemzője a nyelvtani esetek teljes hiánya (a bolgár és a macedón nyelvhez hasonlóan). Mivel a torlački nyelvjárások hasonlóak a nyugati bolgár nyelvjárásokhoz, mindezek még viszonylag nemrég tulajdonképpen nyelvészeten kívüli vita tárgyát képezték szerb és bolgár nyelvészek között. Az előbbiek tiszta szerb, miközben az utóbbiak tiszta bolgár nyelvjárásoknak tartották őket. Valójában ezek dialektuskontinuumot képeznek, átmenetet a két nyelv között.[5]

  • Az ekavski nyelvjárásokban az ószláv jat-ból e hang lett, például a čovek ’ember’ és a reka ’folyó’ szavakban. Leginkább Szerbiára és Horvátország északnyugati részére jellemző. Szerbiában Užice környéke és a Szandzsák, valamint a Bácska keskeny nyugati és északnyugati sávja kivételével mindenhol ez használatos, beleértve Koszovó szerbek lakta területeit is. Horvátországban Zágrábban és környékén, Sziszek környékén, Károlyvárosban, a Drávamellék nyugati részén (Varasddal és Kaproncával), a horvát Zagorjéban, Muraközben, Szlavóniának a magyar határ mellett húzódó hosszú sávjában, Eszék és Vinkovce környékén, Isztria keleti és egyes északi részein, Fiuméban, Gorski kotar egy részén és Horvátország legnagyobb szigetén, Cres-en beszélik. Magyarországon a baranyai horvátok egy része beszéli, illetve a szerbek is ekavski nyelvjárásúak. Ezt a kiejtést preferálja a szerb sztenderd.
  • Az (i)jekavski nyelvjárásokban az ószláv jat-ból egyes szavakban je lett (például čovjek), másokban ije (például rijeka). Szlavónia egyes részein, Gorski kotarban (Zágráb és Fiume között, Delnice és környéke), a Žumberak-hegységben (Zágrábtól délnyugatra, a szlovén határ mellett), Likában, a boszniai határőrvidéken (Bosanska krajina) és Nyugat-Bosznia nagy részén, valamint Dalmáciának, Boszniának és Hercegovinának a Boszna és a Neretva folyó vonalától keletre eső részén (beleértve Dubrovnikot és Szarajevót is) beszélik. Az adriai szigetek közül Mljet és Lastovo (i)jekavski. Szerbiára az (i)jekavski kevésbé jellemző, Užice környéke és a Szandzsák viszont (i)jekavski, valamint Montenegró legnagyobb része is. Ez a kiejtés szerepel a horvát, a bosnyák és a montenegrói sztenderdben, de a szerb is elfogadja.
  • Az ikavski nyelvjárásokban az ószláv jat-ból i hang lett (például čovik, illetve rika). Ezt a nyelvváltozatot beszélik Nyugat-Bosznia egyes részein, Közép-Boszniában (Travnik környékén), Nyugat-Hercegovinában (a Neretvától nyugatra), Dalmáciának a Neretva torkolatától északnyugatra eső teljes területén, a Bácska keskeny nyugati és északnyugati sávjában, Montenegró nyugat-tengermelléki területein és a magyarországi Mohács környékén. Egyik sztenderd nyelvváltozat sem foglalja magába.

Jegyzetek


  1. Brozović 1998.
  2. A szakasz forrása Browne 2004, 98.–100. o., kivéve a külön jelzett más forrásokat.
  3. Például Lisac 2001.
  4. Például Brozović – Ivić 1988, idézi Browne 2004, 98. o.
  5. Sztojkov 2002, 77. o. .

Források


További információk


Kapcsolódó szócikkek


  • A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Délszláv nyelvek


Dátum: 01.04.2021 08:47:25 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.