Oroszország



Oroszországi Föderáció
Российская Федерация

Oroszország zászlaja

Oroszország címere
Nemzeti himnusz: : Oroszország himnusza

Fővárosa Moszkva
é. sz. 66° 25′, k. h. 94° 15′
Legnagyobb város Moszkva
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Miniszterelnök Mihail Vlagyimirovics Misusztyin[1]
A Szövetségi Tanács elnöke Valentyina Ivanovna Matvijenko
Az Állami Duma elnöke Vjacseszlav Viktorovics Vologyin
Hivatalos nyelv orosz
Függetlenség kikiáltása
Szovjetuniótól 1991. december 25.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint146 804 372 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Rangsorban9
Becsült143 419 500[3][4] fő (2017. szeptember)
Rangsorban9
Népsűrűség8,3 fő/km²
GDP2017 (forrás: IMF)
Összes1 283.20 milliárd (vásárlóerő paritáson 3 854 milliárd) USD (8)
Egy főre jutó8 134 (vásárlóerő paritáson 26 248) USD
Földrajzi adatok
Terület17 098 240 km²
Rangsorban 1
Víz0,5%
IdőzónaUTC+02:00 (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem Orosz rubel (RUB)
Nemzetközi gépkocsijel RUS
Hívószám 7
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 01
  • 02
  • 03
  • 101
  • 102
  • 103
Internet TLD.ru
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Schuko
  • Europlug
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszországi Föderáció témájú médiaállományokat.

Az Oroszországi Föderáció[5] (oroszul: Российская Федерация, Rosszijszkaja  Fegyeracija) vagy röviden Oroszország (Россия,  Rosszija) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő, tagköztársaságokból álló ország.[6] A Föld legnagyobb területű állama, atomhatalom. Fővárosa Moszkva.

Tartalomjegyzék

Fekvése, határai


17 098 240[7] km²-es területével a világ legnagyobb országa, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarországnál több mint 180-szor nagyobb. A kilencedik legnépesebb állam (Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, Pakisztán, Banglades és Nigéria után). Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi terület nevű exklávé is.

Szárazföldi szomszédai: Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, Kalinyingrádi területének pedig Litvánia és Lengyelország.

térkép szerkesztése

Oroszország legtávolabbi pontjai 8000 km-re vannak egymástól (a Föld felszínén mérve). Ezek a pontok: északnyugaton az a 60 km-es földnyelv, amely a lengyel–orosz határon elválasztja a Gdański-öblöt a Visztulától; a délkeleti a Kuril-szigetek déli vége, néhány kilométerre Hokkaidó szigetétől (Japán).

Oroszország 11 időzónát fed le.[8]

Északon végignyúlik Eurázsia legnagyobb részén, és sarki terület is tartozik hozzá. Kedvezőtlen éghajlata miatt e térség népsűrűsége és gazdasági szerepe viszonylag csekély.

Különleges pontok

Földrajz


A hatalmas távolságok miatt változatos a domborzat, az éghajlat, a növényzet és a talaj. A kelet-európai síkságon északról délre egymást váltják sorban a tundra, tűlevelű erdők (tajga), vegyes és lombhullató erdők, sztyeppe, és félsivatag a Kaszpi-tenger vidékén, mivel a növényzet változása tükrözi az éghajlat változását. Szibériában hasonló sorozat van.

Domborzat

Partjai, szigetei

Szárazföldi területei

Oroszország területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:

Vízrajz

Tavai

Oroszországban mintegy 200 000 tó található. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9890 km²).

A Kelet-európai-síkság északi táján, a Nyugat-szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói

A leghosszabb folyók Szibériában és a Távol-Keleten vannak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziút vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubán és a Tyerek.

A Jeges-tenger felé haladnak:

A Kaszpi-tenger felé haladnak:

A Fekete-tenger irányába haladnak:

A Csendes-óceánba ömlik:

Csatornái:

Mesterséges csatornarendszere, víziút-hálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái:

Éghajlat

Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. A hatalmas méretek, sok területnek a tengertől való jelentős távolsága miatt a kontinentális éghajlat az uralkodó. Északon szubarktikus éghajlat a jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai-óceán felől, a nyugat és észak felé nyitott síkságok kiteszik az országot az arktikus (sarkvidéki) és az óceáni befolyásoknak. Emiatt az ország nagy részén csak két évszak különül el világosan: a tél és a nyár; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július.

Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus éghajlata egy kis területnek van a Fekete-tenger partján, Szocsi környékén.

Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magas légnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a január közepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magas légnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek uralkodnak. Nyáron fordított a helyzet; a szárazföld belsejében a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsony légnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti az uralkodó szélirány.

Növény- és állatvilág

Növény- és állatvilága övezetes, északról délre haladva:

Környezetvédelem

Oroszországban súlyos gondot okoznak a szovjet típusú iparosítás máig ható következményei. Az egykori ipari területek igen szennyezettek, veszélyeztetve az ott élők egészségét.

Nemzeti parkjai

A Nemzeti Parkokat a Természeti Erőforrások Minisztériuma kezeli.

Természeti világörökségei

Történelem


Az orosz történelem korszakai:

A Kijevi Rusz és előzményei

A keleti szlávok a népvándorlás korában húzódtak északra, az erdőkbe, amelyek biztonságosabbak voltak a nyílt síkságnál. Ott sok évszázadon keresztül, lassan magukba olvasztották a finnugor népek többségét. A mai Oroszország magját a 8. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították. 862-ben Ruszik (Rurik), a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Русь) lett. Ez elég erős volt ahhoz, hogy dél felé terjeszkedve a sztyeppe szélére, Kijevbe tegye át székhelyét.

A Kijevi Rusz virágkora a 10. és 11. század volt. Felvette az ortodox kereszténységet. Uralkodói szoros családi és politikai kapcsolatban álltak az Árpád-házi királyokkal. A későbbiekben részfejedelemségekre bomlott és a tatárjárás idején, 1240-ben végleg elbukott.

A 11–12. századok nagy változásai a Kijevi Ruszra is gyökeres hatással voltak. A kunok támadása, és a keresztes hadjáratok hatására a mai Ukrajna területéről kétirányú vándorlás indult. Ekkor vált szét a kisorosz és a nagyorosz azaz az ukrán és az orosz nép. A keletre, északkeletre vonuló nagyorosz törzsek fokozatosan elfoglalták az Felső-Volga vidékét, gyarmatosították ezt a finnugor törzsek által lakott térséget. A gyarmatosítás nem erőszakos eszközökkel történt a nagy terület gyenge lakosságmegtartó képességének következtében könnyen találtak az orosz gyarmatosítók a letelepedéshez helyet. [9].

A moszkvai állam

Nem került minden orosz fejedelemség tatár uralom alá. Kijev bukásával egy időben Novgorod képes volt visszaverni a Német Lovagrend támadását, és a tatár uralmat is elkerülte. Mégsem Novgorod lett az újkori orosz állam bölcsője, hanem Moszkva. Pedig Moszkva fejedelme az Arany Horda kánjának vazallusa volt még sokáig. Lassanként mégis képes volt saját uralma alatt egyesíteni az orosz fejedelemségeket.

Elterjedt felfogás szerint a tatár uralom torzította el az orosz fejlődést, akkor tért el az általános európai fejlődési úttól. A korábbi időszakok kezdetleges önkormányzatai megsemmisültek, a személy jogának fogalma értelmezhetetlen volt abban a társadalomban.

Oroszország első cárja (királya) Rettegett Iván volt. Sokat tett az ország katonai erejének növelése érdekében és megkezdte azt a külpolitikát, amely a legújabb korig folyamatosan kimutatható: kijutni a meleg, jégmentes tengerre. Ez a törekvés hajtotta a szibériai terjeszkedést is. Rettegett Iván halála után egy hosszú, zavaros korszak következett. Ekkor foglalták el Moszkvát többször a lengyelek.

A cári birodalom

Mihály cár 1613-ban megalapította az 1917-ig uralkodó Romanov-dinasztiát, melynek egyik legjelentősebb alakja I. (Nagy) Péter cár volt. 1689-től erős, nyugati mintára szervezett államot hozott létre. Oroszország a napóleoni háborúk idejében lett vitathatatlanul európai nagyhatalom. Napóleon császár bukásának közvetlen oka oroszországi hadjáratának kudarca. A 19. század folyamán ugyan jelentős ipar épült ki Oroszországban, de a feudális viszonyok sokáig fennmaradtak és azok lebontása után sem volt képes az ország korszerű demokráciává válni. A 20. század elejére Oroszország katonailag is meggyengült, vereséget szenvedett az 1905-ös orosz–japán háborúban és az első világháborúban is.

Szovjetunió

1917-ben megdöntötték a cárizmust, és a bolsevikok vették át a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerülése után 1918-ban a szovjetek (tanácsok) összoroszországi kongresszusa tanácsköztársasággá kiáltotta ki Oroszországot. Az ezt követő polgárháború idején alakult meg az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és a Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság. 1922-ben Oroszország és e három másik szovjetköztársaság megalakította a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a Szovjetuniót. A későbbi tagköztársaságok az 1930-as években a 19. századtól Oroszországhoz tartozó közép-ázsiai területeken szerveződtek meg, majd az 1940-es években a Szovjetunió nyugati terjeszkedését követően.

A Sztálinról elnevezett sztálinizmus idején a rettegés uralta az országot. Senki sem volt biztonságban, a kommunista párttagok sem. Rendkívül erőltetett ütemű iparosítás folyt, ennek mellékhatásaként éhínség pusztított Ukrajnában. A második világháború alatt a háborús erőfeszítés kivéreztette a lakosságot. A Szovjetunió 26 millió állampolgára halt meg a harcok következtében. Az anyagi kár is rettenetes volt. De a háború végén a Szovjetunió volt a világ két szuperhatalma közül az egyik.

A rendkívül soknemzetiségű országot az 1950-es évektől 1991-ig 15 tagköztársaság, 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 10 autonóm (1977-ig nemzetiségi) körzet alkotta, amelyeket összesen 120 területre és határterületre, továbbá több mint 3000 járásra osztottak. A különböző szintű autonómiák formálisak voltak, valójában mindent Moszkvából irányítottak. A Szovjetunió majdnem 70 éves fennállása alatt jelentős hatalommá vált. 1985-től a Gorbacsov által megfogalmazott és meghirdetett nyitás (glasznoszty) és átalakítás (peresztrojka) politikájának hatására megkezdődött a Szovjetunió belső felbomlása, megerősödtek a nacionalista függetlenségi törekvések, főként a Baltikumban és a Kaukázus vidékén. A folyamat 1991 augusztusáig tartott, amikor egy sikertelen puccskísérletet követően a tagköztársaságok egymás után kiáltották ki a függetlenségüket és elszakadtak a központi hatalomtól. A Szovjetunió hivatalosan 1991. december 25-én szűnt meg, a jogfolytonosságot Oroszország vette át a nemzetközi szervezetekben.

Oroszország ma

A függetlenségi törekvések Oroszországon belül is tovább erősödtek, ezek közül a legfontosabb a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsenfölddel vívott két véres háború. Az első (több mint 100 000 áldozatot követelő) 1994–1996 között folyt, a másik 1999-től napjainkig is tart.

A rendszerváltás nagyon súlyos árat követelt Oroszország lakosságától. Az ipari termelés és az életszínvonal nagyon lehanyatlott. A kilencvenes évek elején rendszertelenül fizették a nyugdíjakat, több éves elmaradás sem volt ritka. A születési arányszám rendkívül alacsonyra szállt, a halálozási az egekbe szökött. Nagyon rövid idő alatt kialakult egy újgazdag réteg, amely a kezére került tőkét biztonságosabb helyre, Oroszországon kívülre menekítette, így a gazdaságot a nagyarányú tőkekivonás is sújtotta. A kedvezőtlen folyamatok Putyin elnökké választása után fordultak meg. Az olajjövedelmek segítségével sikerült konszolidálni a gazdaságot.

2011. május 20-án a parlament megszavazta a téli időszámítás eltörlését.[10]

2014. március 18-án a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa önálló föderációs alanyokként csatlakoztak az Oroszországi Föderációhoz, de ezt a nemzetközi közösség nem ismeri el.[11]

Államszervezet és közigazgatás


Alkotmány, államforma

Az Oroszországi Föderáció elnöki szövetségi köztársaság, az 1993-as alkotmány szerint.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az államfőt a nép közvetlenül választja, 6 éves mandátummal rendelkezik. Az állam elnöke a fegyveres erők főparancsnoka, vétójoga van a parlamentben, hatalma van a törvényhozás területén is. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyét illetően.

Közigazgatási beosztás

A Föderáció alanyai

Az Oroszországi Föderációnak 83 egyenjogú alanya (szubjektuma) van 2008. január 1-jén:

Önkormányzatok

Oroszország önkormányzati rendszerének kialakulása egy 1991-ben elfogadott törvény alapján kezdődött meg, mivel azonban a Föderáció alanyai nagy önállóságot élveztek e téren, szinte követhetetlenül sokszínű megoldások kerültek bevezetésre. Ráadásul az egyes szubjektumok felfogása jelentősen különbözött az önkormányzatiság kiterjedését, szabadságát illetően is.

2003-ban új törvényt fogadtak el „A helyi önkormányzás általános elveiről az Oroszországi Föderációban” címmel. Ennek alapján az átszervezés végrehajtásához adott hároméves átmeneti időszak után 2006. január elsejétől az ország egész területén az új szabályok szerint egységes elveken szervezett önkormányzatok jöttek létre.

Politikai pártok

Védelmi rendszer

Az ország katonai költségvetése: 528 milliárd rubel, azaz 18 milliárd USD, a GDP 2,6-2,7%-a 2005-ben. Az orosz haderőben is jelentős átalakulások mennek végbe. Új fegyverekkel, hiperszonikus sebességű precíziós stratégiai rakétákkal szereli fel az orosz haderőket, modernizálják a fegyverzetet és a haditengerészetet is. Teljes személyi állomány: 3 037 000 fő, ebből 1 037 000 fő aktív. Tartalék: 1 500 000 fő. Mozgósítható lakosság: 35 247 049 fő (2005), ebből 20 000 000 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Gazdaság


Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 1,7 billió $ (2019) [12]
GDP növekedési ráta - 3,6% (2020 Q3) [13]
Egy főre jutó GDP (PPP) 29 181 $ (2019) [14]
Államadósság 204,9 mrd € (2018) [15]
Államadóssági ráta 14,6% (2018) [16]
Infláció 4% (2020.október) [17]
Foglalkoztatottsági ráta 58,3% (2020. szeptember) [18]
Munkanélküliségi ráta 6,3% (2020. október) [19]
Minimálbér 142 € (2019. január) [20]
Bérnövekedés üteme 2,2% (2020. szeptember) [21]
Jegybanki alapkamat 4,25% (2020. október) [22]
SZJA 13% (2020) [22]
ÁFA (általános) 20% (2020) [23]
TAO 20% (2020) [22]

2010. július elsejétől vámuniót alkot Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal.[24]

Általános adatok

Oroszország a Szovjetunió összeomlása óta jelentős változásokon ment keresztül, a központilag tervezett gazdaságból a piaci alapú rendszer felé haladva. Az 1990-es években végrehajtott gazdasági reformok privatizálták a legtöbb iparágat, az energia, a közlekedés, a banki és a védelmi ágazatok kivételével. A tulajdonjogok védelme azonban továbbra is gyenge, és az állam továbbra is beavatkozik a magánszektor szabad működésébe.[26]

Oroszország a világ egyik vezető kőolaj- és földgáztermelője, és emellett olyan fémek legnagyobb exportőre, mint az acél és az alumínium. Az ország nagymértékben függ a nyersanyagárak mozgásától. Az ország gazdasága, amelynek átlagosan 7% -os növekedése volt az 1998–2008-as időszakban, miközben az olajárak gyorsan emelkedtek, azóta csökkenő növekedési ütemet látott.[26]

A csökkenő olajárak, a nemzetközi szankciók és egyéb tényezők kombinációja Oroszországot mély recesszióba taszította 2015-ben, a GDP akkor több mint 2%-kal esett vissza. A visszaesés 2016-ig folytatódott,[26] majd újra növekvő pályára állt a gazdaság, egészen a 2020-as Covid19-pandémia miatt a korlátozások okozta gazdasági visszaesésig.

Gazdasági adatok

Oroszország gazdasági adatai 2012-2018 között:[27]

Év GDP
(milliárd US$ PPP)
GDP per fő
(US$ PPP)
GDP növekedés
(reál)
Infláció
Munkanélküliség
Államadósság
(GDP %-ban)
2012 3,670.4 25,592 3.7 % 5.1 % 5.5 % 11.9 %
2013 3,798.0 26,430 1.8 % 6.8 % 5.5 % 13.1 %
2014 3,895.4 26,626 0.7 % 7.8 % 5.2 % 16.1 %
2015 3,845.1 26,247 −2.3 % 15.5 % 5.6 % 16.4 %
2016 3,897.7 26,551 0.3 % 7.0 % 5.5 % 16.1 %
2017 4,035.9 27,474 1.6 % 3.7 % 5.2 % 15.5 %
2018[28] 4,227.4 28,797 2.3 % 2.9 % 4.8 % 14.6 %

Ágazatok

Mezőgazdaság

Ipar

Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, járműgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar.

Bányászat

Oroszország fűtőanyagtermelése nagyméretű:

Energiatermelés

Energiatermelés megoszlása
2016-17-es adatok alapján:[29]

Feldolgozóipar

Kereskedelem

Külkereskedelem:

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2017-ben :[29]

Közlekedés


Általános adatok[30]

Közúti közlekedés

A közúthálózat hossza 952 000 km, ebből 652 500 km szilárd burkolatú.

A közúti biztonság Oroszországban rossz, a közúti balesetek aránya magasabb, mint Európában vagy az Egyesült Államokban.[31] 2011-ben Oroszország a negyedik ország volt a nyilvántartott közúti halálesetek száma szerint.[32] Míg a 2010-es években minden évben az autók száma átlagosan hat százalékkal nő az országban, az autópálya-rendszer (az ország hatalmas mérete ellenére) csupán 2200 kilométert tesz ki.[33]

Vasúti közlekedés

Oroszország vasúthálózatának hossza 87 157 km, ami széles nyomtávú (1520 mm); 40 300 km villamosított. Az ország vasúthálózata a második leghosszabb a világon. Elsősorban teherszállítás zajlik a vonalakon a nagy bányákból a gyárakba és a kikötőkbe. Az iparvasutak hossza kb. 30 000 km.[34]

Vízi közlekedés

Légi közlekedés

Az országban 471 repülőtér van, a legjelentősebb nemzetközi repülőterek Moszkvában és Szentpéterváron vannak. Putyin elnök rendelete alapján az ország 44 nemzetközi repülőterének nevét 2019. május 31-ei hatállyal megváltoztatták. Mindegyik repülőteret egy-egy híres orosz személyiségről nevezték el.[35] A rendelet gyakorlati megvalósítása azonban elhúzódhat.[36]

Főbb repülőterei:

Népesség


Általános adatok

Oroszország népességének változása (a Krím nélkül)[37]
Év Népesség (millió fő)
1960 119,9
1970 130,4
1980 139,0
1990 148,3
2000 146,6
2010 142,4
2016 (szept.) 142,5

Legnépesebb települések

A legnépesebb települések sorrendben, 1 millió feletti lakossággal:[38]

Képek

Etnikai megoszlás

Oroszország etnikai megoszlása
Etnikum 2002 2010[39]
arány arány tendencia
orosz 115 819 107 79,8% 111 016 896 77,7% csökkenő
tatár 5 554 601 3,8% 5 310 649 3,7% enyhén csökkenő
ukrán 2 942 961 2,0% 1 927 988 1,35% erősen csökkenő
baskír 1 673 389 1,2% 1 584 554 1,1% enyhén csökkenő
csuvas 1 637 094 1,1% 1 435 872 1,0% csökkenő
csecsen 1 360 253 0,9% 1 431 360 1,0% növekvő
örmény 1 130 491 0,8% 1 182 388 0,8% növekvő
kaukázusi avar 814 473 0,6% 912 090 0,6% növekvő
egyéb 9,8% 10,5%
Finnugor népek
Etnikum 2002 2010[39]
arány arány tendencia
mordvin 843 350 0,6% 744 237 0,5% csökkenő, Mordvinföldön növekvő
udmurt 636 906 0,4% 552 299 0,4% csökkenő
mari 604 298 0,4% 547 605 0,4% csökkenő
komi 293 406 0,2% 228 235 0,2% erősen csökkenő
komi-permják 125 235 0,1% 94 456 0,1% erősen csökkenő
karjalai 93 344 0,1% 60 815 erősen csökkenő
nyenyec 41 302 44 640 növekvő
osztják 28 678 30 943 növekvő
finn 34 050 20 267 erősen csökkenő
észt 28 113 17 875 erősen csökkenő
vogul 11 432 12 269 növekvő
vepsze 8 240 5 936 erősen csökkenő
A többi finnugor nép kevesebb mint 5000 fős népességű.

Nyelvi megoszlás

Egyéb beszélt nyelvek: avar, csecsen, baskír, burját, tatár, jakut, udmurt, komi, mari, mordvin, karjalai, kalmük, kabard.

Vallási megoszlás

Vallás szerinti megoszlás 2012-es felmérés alapján:[40][41]

Szociális rendszer

Kultúra


Oroszország, Kelet-Európa és Ázsia transzkontinentális országa és sok nép szokásait és hagyományait foglalja magába. Az európai orosz kultúra erősen gyökerezik az első keleti szlávok kultúrájában. Számos területen – különös tekintettel az irodalomra, a néptáncra, a klasszikus és hagyományos népzenére, a balettra, építészetre, festészetre – jelentős hatással volt a világkultúrára.

Turizmus


Az oroszországi turizmus a késő szovjet idők óta gyorsan növekszik, először a belföldi turizmus, majd a nemzetközi turizmus is. A gazdag kulturális örökség és a nagy természeti változatosság Oroszországot helyezi a világ legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé. A Krím-félsziget kivételével az ország 28 UNESCO világörökségi helyet tartalmaz (2019), és még sok más hely szerepel az UNESCO javaslati listáján.

Az oroszországi fő turisztikai útvonalak körébe tartozik az ősi városok arany gyűrűje körüli utazás, körutazások a nagy folyókon, beleértve a Volgát, és a hosszú út a híres Transz-szibériai vasútvonalon. Oroszország sokszínű régiói és etnikai kultúrái számos különféle ételt és szuvenírt kínálnak, és nagyon sokféle hagyományt mutatnak, beleértve az orosz maszlenyica, a tatár szabantuj fesztivált vagy a szibériai sámánista rítusokat. 2013-ban Oroszországot 33 millió turista látogatta meg, így a világon a kilencedik, illetve Európában a hetedik leglátogatottabb ország volt.[42]

Kerékpáros turizmus

EuroVelo 2

Az országon az EuroVelo nemzetközi kerékpárhálózatnak több útvonala halad keresztül, a leghosszabb orosz szakasszal a második rendelkezik; neve: Capitals Route. Az ír Galwayből indul, az Atlanti-óceán közeléből, ahonnan az Egyesült Királyságon, Hollandián, Németországon, Lengyelországon és Fehéroroszországon halad keresztül idáig. Az orosz szakasz egyelőre kivitelezés alatt áll, és Moszkvában végződik.[43]

EuroVelo 10

EuroVelo 13

Az EuroVelo 13: Iron Curtain Trail Norvégiából Bulgáriába tart, 20 országon és 10 400 kilométeren keresztül, végig a vasfüggönyt követve. Az ország szempontjából azért különleges, hiszen a „központi nagy” terület mellett a Kalinyingrádi területet is érinti.[44]

Sport


Oroszországban népszerű valamennyi küzdősport, a labdarúgás, a jéghoki, a vívás, de a kézi- és a kosárlabda is.

Oroszország könnyűatlétái, birkózói, téli sportolói, vívói, tornászai világklasszisok.

Labdarúgás

A 2018-as labdarúgó-világbajnokságot Oroszország rendezhette.[45]

Olimpia

1980-ban Moszkvában rendezték meg a nyári olimpiát és 2014-ben Szocsiban rendezték meg a téli olimpiát.

Formula-1

Szocsiban rendezték 2014-ben az első orosz Formula–1-es nagydíjat.

Oroszország eddigi Formula–1-es pilótái Vitalij Petrov, Danyiil Kvjat és Szergej Szirotkin.

Jégkorong

Vízilabda

Egyéb

Média


Ez a lista a Német Szövetségi Köztársaság Külügyiminisztériumi, a Brit Hírcsatorna (BBC), a mediaatlas.ru, a Brémai Egyetem adatait mutatja.[46][47]

Hírügynökségek

Televízióállomások

Országos

Regionális

Rádióadók

Ezenkívül több kisebb helyi és regionális rádió is működik.

Napilapok

Hetilapok és magazinok

Ünnepek


Ezeken kívül lehetnek regionális és bizonyos körökben megtartott ünnepek (pl. A haza hőseinek napja - dec. 9.).

Jegyzetek


  1. Путин утвердил Медведева зампредом Совета безопасности Archiválva 2020. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kommersant.ru, 2020-01-16)
  2. http://www.gks.ru/free_doc/new_site/population/demo/Popul2017.xls
  3. Az orosz Szövetségi Statisztikai szolgálat becslése Oroszország állandó lakosságáról, 2017. szeptember 1-jei állapot szerint (oroszul)
  4. A Krími Köztársasággal (ez utóbbi lakossága 1 959 795) és Szevasztopol várossal (384 035) együtt. E kettőt Oroszország a saját föderációjához csatolta, így lakosságuk át lett vezetve oda Ukrajna adatából
  5. http://www.kormany.hu/download/9/70/61000/orsz%C3%A1gn%C3%A9vjegyz%C3%A9k%20201701219.pdf
  6. Yu.S. Osipov (szerkesztő), és mások. Nagy Orosz Enciklopédia (ru nyelven). Большая Российская энциклопедия, 1007. o. (2004. március 27.). ISBN 5-85270-326-5. Hozzáférés ideje: 2004. március 27. 
  7. Федеральная служба государственной регистрации, кадастра и картографии (Росреестр). Земельный фонд Российской Федерации на 1 января 2011 года [halott link ] (стр. 223)
  8. Russian State Duma votes to abandon permanent summer time 2014-07-09
  9. Kljucsevszkij 16-17. előadás
  10. időzóna
  11. Treaty to accept Crimea, Sevastopol to Russian Federation signed ”, Russia Today, 2014. március 18. 
  12. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=RU
  13. https://hu.tradingeconomics.com/russia/gdp-growth-annual
  14. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=RU&view=chart%2C
  15. https://hu.tradingeconomics.com/russia/government-debt
  16. https://hu.tradingeconomics.com/russia/government-debt-to-gdp
  17. https://hu.tradingeconomics.com/russia/inflation-cpi
  18. https://hu.tradingeconomics.com/russia/employment-rate
  19. https://hu.tradingeconomics.com/russia/unemployment-rate
  20. https://hu.tradingeconomics.com/russia/minimum-wages
  21. https://hu.tradingeconomics.com/russia/wage-growth
  22. a b c https://hu.tradingeconomics.com/russia/indicators
  23. https://hu.tradingeconomics.com/russia/sales-tax-rate
  24. vámunió
  25. City Mayors: Cost of living - The world's most expensive cities
  26. a b c CIA World Factbook
  27. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  28. Report for Selected Countries and Subjects . www.imf.org . (Hozzáférés: 2019. december 25.)
  29. a b CIA World Factbook
  30. Oroszország statisztikai évkönyve 2009 . gks.ru. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  31. Russia cuts its traffic deaths with tough fines —and upbeat ads . Public Radio International . (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  32. The world's most dangerous roads - get the data ”, the Guardian, 2011. május 11. (Hozzáférés ideje: 2017. március 22.) 
  33. Bad Roads – A Domestic Russian Problem So Bad Putin Can't Ignore but Can't Fix . interpretermag.com. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
  34. CIA - The World Factbook . cia.gov. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  35. Указ Президента Российской Федерации от 31.05.2019 № 246 (Három oldalon felsorolva)
  36. [1] (Kommersant.ru, 2019-05-31)
  37. http://www.livepopulation.com/country/russia.html
  38. Численность населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2012 года (таблица 31-34-12) . Федеральная служба статистики Российской Федерации, 2012. augusztus 3. [2012. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 5.)
  39. a b Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года
  40. http://sreda.org/arena
  41. http://c2.kommersant.ru/ISSUES.PHOTO/OGONIOK/2012/034/ogcyhjk2.jpg
  42. "Tourism Highlights 2014 " (PDF). E-unwto.org. Archived from the original (PDF) on 12 January 2015.
  43. http://www.eurovelo.com/en/eurovelos/eurovelo-2
  44. http://www.eurovelo13.com/
  45. Brazília után Oroszország és Katar lesz a foci-vb házigazdája ”, Origo, 2010. december 2. (Hozzáférés ideje: 2010. december 2.) 
  46. Liste auf der Homepage des Auswärtigen Amtes . [2007. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 26.)
  47. BBC: Country Profile Russia; Media 2006. december 3.
  48. mediaatlas.ru

Források


További információk


A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszország témájú médiaállományokat.

Weboldalak

  • Földrajzportál
  • Oroszország-portál



Kategóriák: Oroszország | G8-országok | G20-országok | Európa országai | Ázsia országai


Dátum: 27.03.2021 07:36:01 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.