Szárd nyelv



Szárd
Sardu
BeszélikOlaszország
Terület Szardínia szigete
Beszélők száma~2 millió fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   itáliai ág
    Újlatin nyelvek
     déli csoport
      szárd nyelv
Írásrendszer Latin (nincs egységes helyesírás)
Hivatalos állapot
Hivatalos Szardínia
Nyelvkódok
ISO 639-1sc
ISO 639-2srd
A Wikimédia Commons tartalmaz Sardu témájú médiaállományokat.

A szárd nyelv (saját elnevezése limba sarda vagy lìngua sarda) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek nyugati (déli) csoportjába tartozik. Az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetén közel 2 millióan beszélik nyelvjárásait, valamennyien kétnyelvűségben az olasz nyelvvel. Két fő változata van: a logudorói (gyakorta ezt értik a tulajdonképpeni szárd alatt), valamint a délolasz hatástól érintett campidanói. Bizonyos hangtani tulajdonságai alapján a legarchaikusabb újlatin nyelvnek tekintik: magánhangzórendszere megőrizte a latin Ĭ és Ŭ, valamint E és O közötti különbséget (lat. DIGITU > didu [ˈdiðu], vö. spanyol dedo), illetve a latin C és G mássalhangzók veláris ejtését e, i előtt is.

Számos külföldi tévesen csak az olasz egy nyelvjárásának tartja, amely rendkívüli félreértés a csekély információ hiányból adódik, vagy pedig a politikai propaganda terjeszti ezt.[1]

Tartalomjegyzék

Nyelvjárások


A két legfontosabb szárd nyelvváltozat a sziget északnyugati területein beszélt logudorói (logudorese), ezen belül is a legarchaikusabb vonásokat a nuorói őrzi; valamint a sziget déli felén beszélt campidanói (campidanese), amely már erős olasz hatást mutat.

Példák a nyelvjárásokra

Egyes források – pl. az Ethnologue – szintén a szárd nyelvjárásokhoz sorolják a gallurai (gallurese) és a sassari (sassarese) dialektusokat, azonban ezek inkább szárd hatástól érintett korzikai nyelvváltozatok, amelyek a délolasszal állnak közelebbi rokonságban.

Hangtani sajátosságok


A szárd hangrendszer leginkább az iberoromán nyelvekkel, kisebb mértékben az olasszal és a román nyelvvel is mutat egyezéseket. Egyfelől – a már fentebb említett tulajdonságai miatt – archaikusnak tekinthető, ugyanakkor elszigetelt fejlődése miatt kialakított egyedülálló hangtani sajátosságokat is az újlatin nyelvek között.

A portugálhoz hasonlóan a latin CL-, FL-, PL- csoportok a szárdban cr-, fr-, pr- hangokká változtak: CLAVEM > crae (vö. olasz chiave, spanyol llave vagy clave); PLUS > prus (vö. olasz più).

Írás és kiejtés


Magánhangzók

A szárdban öt magánhangzó van: a, e, i, o, u. Az e és o nyíltabb vagy zártabb ejtése nem fonológiai jellegű. A hangsúlyos magánhangzót a másodéles szavak kivételével minden esetben – balra dőlő ékezettel – jelölik (à, è, ì, ò, ù). A hangsúly jelölése szempontjából az i/u és magánhangzó kapcsolata (a spanyollal ellentétben) nem számít kettőshangzónak; a mássalhangzóra végződő szavak végén ejtett kiegészítő (eufonikus) magánhangzó viszont nem alkot külön szótagot.

Mássalhangzók

A mássalhangzókat az alábbi betűk és betűcsoportok jelölik:

A szó végén ejtett hang

Az írott nyelvben a szó magánhangzóra, s-re (a többes szám jele) vagy t-re (a harmadik személyű igevégződések) végződhet, a beszélt nyelvben azonban mindig csak magánhangzóra végződik: az s-re és t-re végződő szavakat ugyanis megtoldják egy, a szó utolsó magánhangzójával azonos ejtéskönnyítő magánhangzóval. Ennek fonológiai szerepe nincs, ezért írásban nem jelenik meg. Az írásban mássalhangzóra végződő szavak kiejtését az alábbi táblázat szemlélteti:

Végződés Ejtés
campidanói logudorói–nuorói
-as, -es, -is, -os, -us [-aza], [-ezi], [-izi], [-ozu], [-uzu] [-aza], [-eze], [-izi], [-ozo], [-uzu]
-at, -et, -it [-aɾa], [-eɾi], [-iɾi] [-ada], [-ede], [-idi]
-ant, -ent, -int [-anta], [-enti], [-inti] [-anta], [-ente], [-inti]

Nyelvtani jellemzők


Nyelvtana alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvekétől.

A többes szám jele az -s; a logudorói nyelvjárásban az -u végződésű szavak többes számában az u helyett o áll, így pl. su (< lat. IPSUM) és tsz. sos (< IPSOS).

A legtöbb újlatin nyelvtől eltérően azonban a határozott névelő nem a latin ILLE/ILLU(M), ILLA(M), ILLUD, ILLOS, ILLAS hanem az ISPUM, IPSA, IPSOS, IPSAS mutató névmásokból származik (hasonlóan a katalán nyelv Baleár-szigeteki változatához): hímnemben su, nőnemben sa, többes számban a logudorói nyelvjárásban sos és sas, a campidanóiban viszont csak egyetlen többes számú alak van, hímnemben és nőnemben egyaránt is.

A sorszámnevekre külön alakokkal nem rendelkezik, helyette a névelő (su/sa/sos/sas) + de + tőszámnév alak használatos, például su de unu (hímnem) vagy sa de una (nőnem) az ’első’.

Az igeragozásban szintén található egy archaikus jellemző, méghozzá a latin szóvégi -t megőrzése a harmadik személyekben (amely a kiejtésben zöngésül, kiegészülve egy eufonikus magánhangzóval). Az újlatin nyelvek többségétől eltérően a jelen idő és a folyamatos múlt kivételével analitikus alakokat használ a többi igeidő képzésére (hasonlóan történik a románban is). Az összetett igalakokat az àere (< lat. HABERE), illetve a feltételes módban a dare segédivel képzik; pl. as cantadu ’énekeltél’, apo a cantare ’énekelni fogok’, diamus cantare ’énekelnénk’ (szó szerint: ’éneklésre adtuk’). Példa igeragozásra a cantare (campidanói cantai) ’énekelni’ ige jelen időben:

latin logudorói campidanói spanyol olasz
E/1 CANTO canto [ˈkanto] cantu [ˈkantu] canto canto
E/2 CANTAS cantas [ˈkantaza] cantas [ˈkantaza] cantas canti
E/3 CANTAT cantat [ˈkantaða] cantat [ˈkantaɾa] canta canta
T/1 CANTAMUS cantamus [kanˈtamuzu] cantaus [kanˈtauzu] cantamos cantiamo
T/2 CANTATIS cantades [kanˈtaðeze] cantais [kanˈtaizi] cantáis cantate
T/3 CANTANT cantant [ˈkantanta] cantant [ˈkantanta] cantan cantano

Nyelvi példák


Néhány kifejezés Logudorói nyelvjárás Campidanói nyelvjárás
Jó reggelt/napot! Bonas dies! Bonas diis!
Jó estét/éjszakát! Bona note! Bona noti!
Hogy hívnak? Comente ti giamas? Comenti ti tzèrrias?
Hogy vagy? Comente istas? Coment’ istas?
Jól, köszönöm. Bene, gràtzias Beni, gràtzias.
Beszélsz szárdul? Lu faeddas su sardu? Ddu faeddas su sardu?
igen eja / emmo eja / ei / sissi
nem no (magánhangzó előtt), non (mássalhangzó előtt), nono (önmagában)
Értem. Cumprendo. Cumprendu.
Nem értem. Non cumprendo. Non cumprendu.
Viszlát! A menzus bìdere! A si biri!
Tőszámnevek 1-től 10-ig unu/una, duos, tres, batoro, chimbe,
ses, sete, oto, noe, deghe
unu/una, dus, tres, cuatru, cinqui,
ses, seti, otu, noi, dexi

Jegyzetek


További információk


A Wikimédia Commons tartalmaz Szárd nyelv témájú médiaállományokat.
Tekintsd meg a Wikipédia
szárd nyelvű változatát!
  • A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Újlatin nyelvek | Természetes nyelvek | Olaszországi nyelvek, dialektusok


Dátum: 01.04.2021 08:46:13 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.