Szakszervezet - huwiki.org

Szakszervezet



A szakszervezet a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben.

A szakszervezetek a munkaadókkal a munkaerőpiaci feltételekről, többek közt a bérekről tárgyalnak, illetve ha szükségét látják, nyomásgyakorló akciókat (sztrájk, tüntetés) szerveznek. A tárgyalások vonatkozhatnak a bérekre, a munkahelyi szabályokra, a panaszeljárásokra, a felvételt, elbocsátást, előléptetést övező szabályokra, a munkahelyi kedvezményekre, biztonsági előírásokra stb. A tárgyalások eredményeit az adott szakszervezet tagjai (gyakran az ágazatban dolgozó más munkavállalók is) és a munkaadók kötelezőnek szokták tekinteni.

Szakszervezethez gyakran munkanélküliek, tanulók és nyugdíjasok is csatlakoznak.

Tartalomjegyzék

Jellemzői


A szakszervezetek típusai a tagságának köre alapján


A szakszervezetek a munkavállalók szervezetei, de nem minden munkavállalót egy egységes szervezetbe átfogó szervezetek. Tipikusan, minden egyes szakszervezet a munkavállalók csak egy meghatározott körét fogadja be tagjai közé, kívánja szervezni és képviselni. A szakszervezetek típusai a tagságának köre alapján:

A szakmai alapon szerveződő szakszervezetek tömöríteni kíván minden munkavállalót egy meghatározott szakmában, foglalkozási és képzettségi körben, függetlenül attól, hogy tagjai melyik iparágban vagy vállalatnál vannak alkalmazva. E körben a munkavállaló szakmai képzettsége, munkája, illetve a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye áll az egységes érdekfellépés mögött. A szakmai alapon szerveződő szakszervezetek legrégebbi formája a szakegylet. A szakegyletek tagjai csak azok lehettek, akik a megfelelő szakképzettséggel rendelkeztek. A szakmai alapon szerveződő szakszervezetek célja, hogy az adott szakmában dolgozó munkavállalók számára egységes munkavállalási feltételeket érjen el, függetlenül a munkavállalót alkalmazó cég helyzetétől. A szakmai szakszervezetek elsődleges eszköze a bérek, a munkavállalás feltételeinek, tagjainak státusza védelmére az iparba való belépés, a szakmunkássá (segéddé) válás lehetőségének kontrollálása és korlátozása, a bérek egységes megállapítása és a munkavégzés merev szabályainak érvényesítése..

Ágazati szakszervezet az összes munkavállaló szervezésére törekszik egy iparágban vagy iparágakat összefogó ágazatban, függetlenül a munkavállalók szakmai képzettségétől és a munkaszervezetben elfoglalt pozíciójuktól. Az iparági (ágazati) szakszervezetek legfontosabb eszköze az iparág vagy ágazat összes munkahelyére kötelező erejű kollektív szerződés megkötése a munkáltatókat képviselő munkáltatói szervezettel. A kollektív szerződés szabályozza a munkavállalás legfontosabb feltételeit, különösen a béreket és a juttatásokat. Sok iparági vagy ágazati szakszervezetnek van munkahelyi szervezete. Az ágazati vagy szakmai szervezetnek, amennyiben vannak is munkahelyi szervezetei, azok nem önálló szakszervezetek. A munkahelyi szervezetek elsődleges feladata az iparági vagy ágazati kollektív szerződés betartásának ellenőrzése. Számos országban az ipari munkások és az állami alkalmazottak külön-külön szakszervezeti szövetségekbe tömörülnek.

A vállalati szakszervezetek esetében a szakszervezeti tagság a vállalati szakszervezethez kötődik. A munkahelyi szintű szakszervezetek csak az adott vállalat munkavállalóit kívánja szervezni és képviselni. A munkahelyi szakszervezet vállalati kollektív szerződést köt, amely csak az adott vállalatra nézve szabályozza a munkavállalás feltételeit, különösen a béreket és a juttatásokat. A magyar szakszervezetek vállalati szintű szerveződések. Amennyiben vannak iparági vagy ágazati szakszervezeti szövetségek, azok a vállalati szakszervezetek laza konföderációja.

A legtöbb országban a szakszervezeti mozgalom megosztott politikai és vallási tekintetben is. Ez azt jelenti, hogy egy-egy országban több országos szakszervezet is kialakult politikai/vallási vagy éppen regionális törésvonalak mentén. Mára a legtöbb európai országban elhalványultak a politikai különbségek a szakszervezeti konföderációk között, bár a történelmi hagyományokon alapuló szervezeti különállás fennmaradt.

Néhány országban találhatunk nemzetiségi alapon szerveződő szakszervezeteket.

A szakszervezetek szakmai/politikai/regionális vagy foglalkoztatottsági megosztottsága önmagában nem jelenti azt, hogy nem lehetséges szoros együttműködés e szervezetek között. Az, hogy egy országban versengés vagy együttműködés jellemző inkább a szakszervezetekre az sokban függ a politikai kultúra állapotától, és a politikai pártok egymáshoz való viszonyától. Versengő modell akkor érvényesül elsősorban, ha a politikai pártok között mélyek az ellentétek, s ez a politikai ellentét kivetül a szakszervezetekre is.

A szakszervezetek eszközei


Kollektív szerződés útján a munkáltatóval a munkavállalás feltételeinek közös szabályozása. A szakszervezetek céljaik elérése érdekében még az alábbi eszközöket alkalmazzák:

A szakszervezetek története


A szakszervezetek gyökerei a 18. századba nyúlnak vissza, amikor az ipar gyors növekedése parasztok, nők, gyermekek és bevándorlók tömegeit tette munkássá, új társadalmi szerepeket és viszonyokat kialakítva. A képzett és képzetlen munkások már a kezdetektől spontán módon szervezkedtek érdekeik védelmére és ez volt a szakszervezetei mozgalom kezdete.[1]

A szakszervezeteket gyakran tekintik a középkori európai céhek örököseinek is, de ez a kapcsolat vitatott.[2] A céhek azért alakultak, hogy adott helyen megélhetést biztosítsanak egy adott mesterség űzőinek, szabályozva annak menetét, hogyan lehet valaki inasból segéd, majd mester vagy nagymester a szakmában. Egy szakszervezet is lehet egy mesterség űzőinek egyesülése, de egy cég vagy gazdasági ágazat munkavállalóinak összességét is összefoghatja. Mióta Sidney Webb és Btearice Webb 1894-ben kiadták A szakszervezeti mozgalom története (angolul History of Trade Unionism) című műveket, az uralkodó történeti definíció szerint a szakszervezet „bérkeresők folytonos egyesülése, amelynek célja hogy fenntartsák vagy javítsák alkalmazásuk feltételeit”. Ettől a modern meghatározások sem térnek el lényegesen, mint például az Ausztrál Statisztikai Hivatalé: „túlnyomórészt alkalmazottakból álló szervezet, amelynek fő tevékenységéhez hozzátartozik, hogy tagjai számára tárgyaljon fizetésükről és alkalmazásuk feltételeiről”.

Gyakorlatban


Lásd még


Konföderációk:

Szakszervezetek:

Jegyzetek


  1. Webb, Sidney; Webb, Beatrice (1920). History of Trade Unionism. Longmans and Co. London. ch. I
  2. Karl Kautsky Trades Unions and Socialism International Socialist Review, Vol.1 No.10, April 1901.

Források


A Wikimédia Commons tartalmaz Szakszervezet témájú médiaállományokat.



Kategóriák: Szociológiai fogalmak | Szakszervezetek


Dátum: 23.01.2021 04:30:01 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Licenc: CC-by-sa-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Om oss & Adatvédelmi irányelvek.