Szerbia és Montenegró



Szerbia és Montenegró
Државна заједница Србија и Црна Гора
Državna zajednica Srbija i Crna Gora

Szerbia és Montenegró zászlaja

Szerbia és Montenegró címere
Nemzeti himnusz: Hej, sloveni
Fővárosa Belgrád
é. sz. 44° 49′, k. h. 20° 28′
Legnagyobb város Belgrád
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Svetozar Marović
Hivatalos nyelv szerb
Létrejötte 2003. február 4.
Felbomlása 2006. június 3.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint10 832 545 fő +/-
Becsült10 832 545 fő (2006)
Népsűrűség105,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület102 350 km²
Víz0,25%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Szerb dinár, euró (CSD és EUR)
Nemzetközi gépkocsijel SCG
Hívószám 381
Internet TLD.yu
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerbia és Montenegró témájú médiaállományokat.

Szerbia és Montenegró (szerbül: Србија и Црна Гора / Srbija i Crna Gora) két korábbi jugoszláv tagköztársaság, Szerbia és Montenegró államszövetsége volt, amely 2003. február 4-én alakult, és 2006. május 21-én bomlott fel, amikor Montenegró (Crna Gora) lakossága népszavazás útján a függetlenség mellett döntött. Az új állam, Montenegró függetlenségét 2006. június 3-án kiáltották ki hivatalosan.

Tartalomjegyzék

Történelem


Előzmények

Szerbia és Montenegró történelmi előzménye az első világháború után létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. Az 1990-es években, a délszláv háború során az egységes délszláv állam széthullott, és tagköztársaságai önálló államokká váltak. Jugoszlávia (Kis-Jugoszlávia) keretei között csak a mai Szerbia (és benne Koszovó), valamint Montenegró maradt meg.

Az államszövetség létrejötte és megszűnése

Szerbia-Montenegró a 2003. február 4-én történt megegyezés alapján jött létre, melynek értelmében Jugoszlávia ezen az új néven államszövetséggé alakult. Nem sokkal később, március 12-én Belgrádban meggyilkolták Zoran Đinđić volt szerb miniszterelnököt.

2006. május 21-én Montenegró lakosai népszavazáson az államszövetségtől való elszakadás mellett döntöttek, június 3-án pedig hivatalosan is kinyilvánították függetlenségét, így az államszövetség felbomlott.

Lásd még: Szerbia történelme, Montenegró történelme, Jugoszlávia történelme

Politikai megosztottság


Szerbia és Montenegró több részre oszlott, ahol a különböző területek különböző érdekeltséggel bírtak, ezért függetlenségért küzdöttek, amelyet sem az Európai Unió, sem a szerb-montenegrói kormányzat nem támogatott.

Egységek Szerbián belül:

Földrajz


Természetföldrajz

Északon az Alföld síksága terül el egészen a Száva partjáig, de délebbre is benyúlik a Morava völgyébe. A Moravától nyugatra, illetve Montenegróban a Dinári-hegység, keletre a Balkán-hegység húzódik. Érdekes képződmény továbbá Montenegró tengerpartja, ahol Dél-Európa egyetlen „fjordja” található.

Legmagasabb pontja: Mokra-hegységben (2755 m)

Legnagyobb folyók: Duna (Dunav), Tisza (Tisa), Száva (Sava), Morava, Drina, Temes (Tamiš).

Legnagyobb tavak: Szkadari-tó (Skadarsko jezero), Piva-víztározó.

Éghajlata igen változatos. Montenegróban mediterrán, attól északra nedves kontinentális, egyes belsőbb területeken száraz kontinentális éghajlat jellemző.

Jelentősebb városok

Szerbia-Montenegró legnépesebb városai az alábbiak voltak:

Gazdaság


Népesség


Szerbia-Montenegrót rendkívül sok nemzetiség lakta. A legjelentősebb nemzetiség a szerbeké, akik a lakosság 62,6%-át tették ki. Továbbá jelentős albán (16,5%), montenegrói, magyar, horvát, román, ruszin, roma és szlovák kisebbség élt az országban.

Kultúra, vallás


A sok nemzetiség és a változatos történelmi események következtében Szerbia-Montenegró igen színes kultúrával rendelkezett. Míg az 1920-ig Magyarországhoz tartozó Vajdaság területén Magyarország kultúrája komoly hatást gyakorolt, az ország többi vidékén a középkorban Bizánc, majd a törökök kulturális befolyása volt meghatározó, illetve az ország középső vidékein bolgár, Montenegróban pedig albán és olasz hatásról kell beszélni.

Vajdaságtól délre bizánci stílusban épült ortodox kolostorokat és épületet láthatunk. Több török emlék is van az országban, de a legkiemelkedőbb Novi Pazar történelmi magja. A 20. század építészete – hasonlóan más szocialista országhoz – sokszor nyomot hagyott a történelmi emlékek között.

Az ország vallás tekintetében is nagy változatosságot mutatott. Mialatt északon, a Vajdaságban a többségi ortodoxok mellett szép számmal élnek a nyugati kereszténységhez tartozó római katolikusok, reformátusok és evangélikusok, az ország délebbi vidékein az ortodox egyház dominált, de a középső területeken szép számmal éltek muszlimok is.

Források


Külső hivatkozások


  • Szerbia-portál
  • Földrajzportál



Kategóriák: Szerbia és Montenegró


Dátum: 27.03.2021 08:17:43 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-by-sa-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.