Sztrabón



Sztrabón
Életrajzi adatok
SzületettKr. e. 64
Amaszeia
ElhunytKr. u. 23 után (87 éves kora fölött)
Amaszeia
Ismeretes mint
Nemzetiség pontoszi görög, vagy kappadókiai
Pályafutása
Szakterület földrajztudomány
Jelentős munkái Földrajzi feljegyzések (Γεωγραφικά Ύπομνήματα)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztrabón témájú médiaállományokat.

Sztrabón (ógörögül: Στράβων, elterjedt átírásai Strabón, Strabon, latinul: Strabo), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író. Anyai ágon a pontoszi uralkodóházzal, közelebbről IV. Mithridatésszel és V. Mithridatésszel jó viszonyban lévő családból származik. Egyesek szerint rokoni kapcsolat is fennállt, de ez nem bizonyítható. I. e. 64-ben, vagy legkésőbb i. e. 63-ban a pontoszi Amaszeia településen született. Ez a dátum csak a „Geógraphika hüpomnémata” című műve két utalásán alapul. Galatia három provinciára felosztása – amelyre i. e. 6362-ben került sor – az ő életében történt, viszont Paphlagonia felosztása – amelynek dátuma i. e. 64 – a születése előtti. Halálának legkorábbi időpontját csak az időrendben utolsó, általa említett történeti esemény datálhatja, amely II. Juba halála 23-ban.

Tartalomjegyzék

Élete


Életéről semmilyen más egykorú forrás nem maradt fenn, mint amennyit a „Geógraphikában” magáról elárul, illetve amennyit abból ki lehet hámozni. Görögös műveltsége csak látszat, a hellászi görögöktől mindig elhatárolta magát, így lehetséges, hogy kappadókiai származású volt. Sztrabón maga apját sosem emlegeti, annál többet a görög származású, előkelő családból származó anyját. Az önálló Pontosz éppen születése körül szűnt meg létezni, és VI. Mithridatész legyőzésével cliens-királysággá alakult. Anyai nagyapja a rómaiak szolgálatába állt már VI. Mithridatész alatt, így a család átmeneti elszegényedés után a Római Birodalom keretei között ismét jómódra tett szert. Ez a jómód tette lehetővé Sztrabón számára, hogy egész életét kedvtelésének, az utazásnak és írásnak szentelhesse.

Pompeius gyermekeinek nevelője, nüszai Arisztodémosz retorikára és grammatikára tanította, és megismertette Poszeidóniosszal, a sztoicizmus legismertebb kortárs filozófusával. A „Geógraphika” II.3.8 szakaszában rosszallóan szól Poszeidóniosz peripatetikus irányváltásáról, ugyanakkor kitioni Zénónt a „miénknek” nevezi, így valószínűsíthető, hogy maga is sztoikusnak tekinthető.

A szeleukeiai Xenarkhosz, filozófiatanára peripatetikus volt, az ő említése arra utal, hogy Sztrabón már ifjú korában Rómában, vagy Alexandriában tanult. Türannión, a következő mester híres grammatikus volt, Cicero mindkét fia nála tanult. Egyes vélemények szerint a földrajz szeretetét is ő ébresztette Sztrabónban, de ez nem bizonyítható, mivel Sztrabón ezt kifejezetten sehol sem állítja, sem ő nem említi Türannión geográfusi munkásságát, sem semmilyen más fennmaradt geográfusi munka nem köthető Türannión nevéhez. Sokkal inkább a rodoszi Poszeidóniosz, aki rengeteg földrajzi tárgyú munkát írt, és Sztrabón a legnagyobb elismeréssel beszél róla. Élete során többször is járt Rómában (i. e. 4435 körül, illetve 7-ben), sokat időzött Egyiptomban (i. e. 2519), de öregségét szülővárosában töltötte. Utazásait részletesen nem fejti ki, Pontoszon és Phrügián kívül inkább csak a tapasztalatokat írja le, rendszerező szemlélettel.

Művei


I. e. 2725 körül fejezte be egy ismeretlen című történeti munkáját. A „Geógraphikában” megemlíti, hogy írt már egy ilyet is. A 43[1] (esetleg 47[2]) könyv terjedelmű munkából mindössze 19[1] (vagy 17[2]) töredék maradt fenn. Az első négy könyv a görög történelem i. e. 144-ig terjedően. Innentől a római polgárháborúk végéig írhatott. Az egyik töredék Caius Iulius Caesar meggyilkolásának csodálatos előjeleiről szól. Sztrabón nem alkotott önálló munkát, inkább kivonatolta korábbi szerzők műveit (Timagenész, Hüpszikratész, Caius Asinius Pollio, Artemisziai Apollodórosz, Métrodórosz, Theophanész, Quintus Dellius), ugyanakkor mintegy kiegészíti rodoszi Poszeidóniosz írását.

A Geógraphika hüpomnémata (ógörögül: Γεωγραφικά Ύπομνήματα), azaz Földrajzi feljegyzések című munkája általában csak röviden „Geógraphika” címen ismert. 17 könyvből áll, és csaknem hiánytalanul ránkmaradt.

Magyarul


Jegyzetek


  1. a b Világirodalmi lexikon
  2. a b Geógraphika előszó

Források


Kapcsolódó szócikkek


  • Ókor-portál
  • Földrajzportál



Kategóriák: Ókori görög utazók | Ókori görög földrajzi írók


Dátum: 28.03.2021 12:05:38 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.