Tibeti nyelv



Tibet
བོད་ཡིག
BeszélikTibet, Bhután
Beszélők száma5-6 millió fő
NyelvcsaládSino-tibeti nyelvcsalád
   Tibeti-burmai ág
    Tibeti nyelvek
     Bodi-himalájai nyelvek
      Bodi nyelvek
       Tibeti nyelv
Írásrendszer tibeti írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Tibeti Autonóm Terület
Nyelvkódok
ISO 639-1bo
ISO 639-2bod (T)tib (B)
A Wikimédia Commons tartalmaz བོད་ཡིག témájú médiaállományokat.

A tibeti nyelvet a Pamírtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatai által körülzárt Tibetben beszélik. Annak ellenére, hogy óriási területről van szó, a zord időjárás és a természeti körülmények miatt csak mintegy 5-6 millió ember él itt. A tibeti nép túlnyomó része a Kínai Népköztársaságban lakik, azon belül is a Tibeti Autonóm Területen, ahol a lakosság 90%-át teszi ki. Élnek még továbbá a nyugati tartományokban (Szecsuan és Csinghaj), ahol keverednek a kínai és egyéb nemzetiségekkel. Kisebb részük a Himalája hegyvidékén, Indiában, Kasmír állam keleti részein, és a majdnem teljesen tibeti lakosságú Szikkimben és Bhutánban lakik, néhány törzs pedig Kelet-Nepálban.

Tartalomjegyzék

Elnevezés


A „tibeti” népnév az arabból származik, akik a történelem folyamán Felső-Tibettel (Töböd) érintkeztek kereskedelmi kapcsolataik révén. Ennek változatai terjedtek el a térségben, Tibat, Tibet, Töböd néven. A nép eredeti neve „bod”.

Főbb jellemzői


A tibeti nyelv egyik fő jellemzője, hogy monoszillabikus (egy szótagú) nyelv. Ez alapján rokonságba hozható a burmai és a kínai nyelvvel, habár ennek a három nyelvnek az egy nyelvcsaládba való tartozása még nem tisztázódott egyértelműen. Az egyes osztályozások csak a tibeti-burmai vagy a kínai-tibeti nyelvcsaládot ismerik el, a kutatók egy másik csoportja viszont a közös kínai-tibeti-burmai nyelvcsalád ősi egybetartozását feltételezi. Ezen feltételezések folyamán a nyelvrokonság kutatói inkább csak szókészleti és hangtörténeti szempontokat vettek figyelembe. A tibeti nyelv viszont olyan tipológiai sajátosságokkal is rendelkezik, amelyek mind a kínai, mind pedig a burmai nyelvből hiányoznak. Ilyen például a flektálás (az igetövek tőhajlító képzése), az úgynevezett ergatív mondatszerkezet (mely a szenvedő szerkezethez hasonló). Fontos jellemzője a zenei hangsúly megléte.

Története


A tibeti nyelv történetének korszakolására többféle elmélet is létezik. Itt most Róna-Tas András nyomán foglaljuk össze vázlatpontszerűen, röviden:

I. Előtibeti (Pre-Tibetan): a sino-tibeti közös nyelvtől addig a korszakig, amit ma proto-tibeto-burmai néven rekonstruálunk.

II. Őstibeti (Ancient Tibetan): a tibeti különválásától az államiság kezdetéig.

III. Ótibeti (Old Tibetan): az államiság megteremtése, a tibeti írás kialakítása, a buddhizmus megjelenése, fordítások, feliratok 7 – 11. század.

1. Korai ótibeti (Early Old Tibetan): az államiság kezdete 650-ig.
2. Közép ótibeti (Middle Old Tibetan): a buddhizmus meghonosodása, a preklasszikus tibeti írott nyelv kialakítása 650-814.
3. Kései ótibeti (Late Old Tibetan): a Ral-pa-can-féle nyelvújítás 9. század, dunhuangi szövegek, feliratok 815 – 11. század.

IV. Középtibeti (Middle Tibetan): a klasszikus tibeti írott nyelv kialakulása, buddhista irodalom 11- 18. század közepe.

1. Korai középtibeti (Early Middle Tibetan): a beszélt tibeti nyelv dialektusokra, régiókra történő szétválása 13. század közepéig.
2. Kései középtibeti (Late Middle Tibetan): a buddhista szövegek kanonizálása 14. század, a mongolok színre lépése, Sa-skya uralkodás, modern irodalmi nyelv 17. század közepétől, Kínában mandzsu (Qing) dinasztia 18. század.

V. Új tibeti (New Tibetan): a nyelvjárások éles szétválása 20. századig.

VI. Modern tibeti (Modern Tibetan): napjainkban.

Írása


A tibeti írás minden bizonnyal a korabeli nyelvállapotot és kiejtést tükrözi – amit ma archaikusnak neveznek, s bár az íráskép maradt, a modern kiejtés szinte felismerhetetlenségig megváltozott. A tibeti írás rendszerét a 7. században fejlesztették ki egy indiai minta alapján. Ez nagy valószínűséggel hasonlított a dévanágarira, hiszen némi szerkezeti hasonlatosság nyilvánvaló a tibeti és a bráhmi eredetű írásrendszerek között. A tibeti nyelv szótagírású, ami azt jelenti, hogy egy szóban egy magánhangzó van (jelen esetben a bennfoglalt /inherens/ „a”) , ami előtt és után állhat (de nem kötelezően) bizonyos számú mássalhangzó, de egy szótag magánhangzóval együtt maximum 7 betűből állhat, melyek között egy - aminek jelentős szerepe van a kiejtésben - az alapbetű. Az alapbetűhöz viszonyítva állapítjuk meg a többi betűnek a pozícióját.

Források


További információk


Tekintsd meg a Wikipédia
tibeti nyelvű változatát!

Kapcsolódó szócikkek


  • Tibet-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap



Kategóriák: Természetes nyelvek | Tibeto-burmai nyelvek | Tonális nyelvek


Dátum: 02.04.2021 08:00:14 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.