Turjánvidék - huwiki.org

Turjánvidék



Turjánvidék
Elhelyezkedés Pesti-síkság, Csepeli-sík, a Pilis–Alpári-homokhát, Kiskunsági-homokhát
Fontosabb települések Dabas, Inárcs, Kakucs, Ócsa, Örkény, Táborfalva
Földrajzi adatok
Terület106,3 km²
Időzóna UTC+1

A Turjánvidék a Duna–Tisza közi homokhátság és a Duna-völgy találkozási vonalánál láp- és mocsárrendszert alkotva több mint 130 km hosszan húzódó terület kb. 80 km-es északi felének neve. (A déli rész az Őrjeg nevet kapta.) A Turjánvidék a Duna vonalával párhuzamosan, a Középső Dunavidéken helyezkedik el, Solt és Kiskunság tájai között Zólyomi Bálint térképe alapján.

Területén sok védett és fokozottan védett állat- és növényfaj található, mindamellett, hogy maga az élőhely is egyedülálló. A Turjánvidék emiatt tehát kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Természetvédelmi szempontból legjelentősebb az Ócsai Tájvédelmi Körzet egy, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozó magyarországi tájvédelmi körzet, melynek teljes területe 3606 hektár, ebből fokozottan védett 1466 hektár.

Tartalomjegyzék

Elhelyezkedése


A Pesti-síkság, a Csepeli-sík, a Pilis–Alpári-homokhát és a Kiskunsági-homokhát nevű kistájak találkozásánál fekszik. Az élőhely érintett települései Dabas, Inárcs, Kakucs, Ócsa, Örkény, Táborfalva.

A név eredete


A hely az e térségben található jellegzetes lápi-mocsári vegetáció komplexumnak köszönheti nevét. A pangóvizes, szerves anyagban dús, lápos és ásványi anyagban bővelkedő mocsári területeket nevezte az itt élő nép egykor turjánnak. A táj az egykori Alföld képét mutatja, amikor is ezek a turjánok elhelyezkedésükből adódóan egybefüggő, mástól eltérő, külön tájegységet alkottak. A turján név a 19. század második felétől vált szakszóvá. A fogalom magyarázata a következő: „hajdani, összefüggés nélküli medermaradványokban kialakult mocsár” (Strömpl 1943).

Kialakulásának története


A láp és mocsári területek kialakulása hasonló módon történt, bár földtani fejlődéstörténetük különbségeket is mutat. Közös vonásaik, hogy létrejöttüket a kedvező vízellátottság segítette, talajukat pedig tőzeges síklápok, lápos réti talajok, valamint réti talajok alkotják. Az egykori Ős-Duna vízhozama a holocén elején megnövekedett, így a pleisztocén végén szélfútta üledékből keletkezett hátságokat rontva, keleti irányba kiszélesítette a völgyet. Ezután a folyó nyugati irányú haladásra kényszerült, melynek következtében elhagyott medrei apránként feltöltődtek, lefolyástalan, sík felszínű lápmedencéket hozva létre. Ezek a felszín tovább formálódása, fejlődése, változása következtében feldarabolódtak, elszigetelődtek. Egyes területeken a lápi, mocsaras jelleg megmaradt, míg a felszínformálásban részt nem vett hátságok az előbb említett élőhelyeket kelet felől határolják.

A Duna-völgy alacsonyabb, ártéri területeit egykor gyakran elérték a nagyobb árvizek, így a turjánosok nagy része ma is itt található. A 19. században történő folyószabályozások, vízrendezések megváltoztatták a térség vízviszonyait, a talajvíz szintje csökkent, a rendszeres elöntés elmaradt, a táj szárazodásnak indult, a földművelés is megkezdődött ezeken a területeken. A 20. században tőzegbányászat, halastavak kialakítása történt, amely jelentős mértékben tovább változtatta a terület vízrajzát, ökológiai viszonyait. A turjánosok mélyebben fekvő része viszont a változtatások, formálódások, felszíni átalakulások ellenére többé-kevésbé érintetlen maradt a mai napig is.

Élővilága


Élővilágát természetes kettősség jellemzi. Egyrészt a Duna egykori hordalékán, a homokterületek mélyebb, úgynevezett teknőrendszerében, változatos lápi élővilágot, másrészt a homokhátakon, a szárazabb környezeti adottságok miatt pusztagyepeket találunk. A két eltérő terület között létrejövő mozaikfoltokban, erdőssztyepp-vegetáció alakult ki, mely egykor az Alföld nagyobb részére is jellemző volt.

A nedves és száraz élőhelyek sora változatos növény- és állatvilágnak ad otthont. A mélyebb fekvésű homoki területek alján homoki tölgyesek, feljebb száraz füves puszta alakult ki. Azokon a területeken, amelyek régen ártéri élőhelyek voltak, most égeres láperdők, zsombékosok, üde és kiszáradó láprétek fekszenek. A táj különleges társulása még a nyáras-borókás, amely a homokbuckás vidéken nagy területekre terjed ki. A területen megtalálható az egyik közösségi jelentőségű növényfajunk, az illatos csengettyűvirág (Adenophora lilifolia) is.

Közösségi jelentőségű védett állatfajok

Az élőhelyet veszélyeztető tényezők


Főként a talajvízszint csökkenése és a lecsapolások miatti kiszáradás kockázata számít az élőhelyet veszélyeztető tényezőnek. Ezeken felül a nem megfelelő táj- és földhasználat (sóderbánya, tarvágás, helytelen kaszálás), valamint az invazív és idegen honos fajok elterjedése a területen (feketefenyő, akác és nemes nyárfajok stb.) is veszélyt jelent.

A területen az ezredforduló óta élőhelyrehabilitáció folyik a LIFE+ Projekt keretében.[1]

Védettségi kategóriái


  1. Natura 2000 jelölő élőhelytípusok

Jelenlegi használata


A terület nagy része, több mint 130 éve, a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér használatában áll, ami az élőhelyvédelmet a területre vonatkozó szigorú földhasználati szabályozások és a nagy pufferzóna miatt is segíti.

A Turjánvidéken zajló projekt célja az is, hogy a környező települések mezőgazdasági, és egyéb irányú használatát is átformálja, a természet közeli, fenntartható tájhasználat érdekében.

Források





Kategóriák: Természetvédelem | Magyarország tájegységei | Pest megye földrajza


Dátum: 29.08.2020 07:42:24 CEST

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Licenc: CC-by-sa-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Om oss & Adatvédelmi irányelvek.