XVI. Benedek pápa



XVI. Benedek pápa
a katolikus egyház vezetője

XVI. Benedek pápa címere
Cooperatores veritatis
(Az igazság munkatársai)
Eredeti neve Joseph Aloisius Ratzinger
Született 1927. április 16. (93 éves)
Marktl
Nemzetisége német
Megválasztása 2005. április 19.
Beiktatása 2005. április 24.
Pontifikátusának
vége
2013. február 28.
Előző pápa
Következő pápa
II. János Pál
Ferenc
XVI. Benedek pápa aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz XVI. Benedek pápa témájú médiaállományokat.
Joseph Ratzinger szülőháza Marktlban
XVI. Benedek pápa emléktáblája szülőházán

XVI. Benedek pápa (latinul: Benedictus PP. XVI), született Joseph Aloisius Ratzinger (Marktl, Bajorország, Németország, 1927. április 16. –) német teológus-pap, a katolikus egyház feje 2005 és 2013 között. 2013-tól emeritus pápa.

A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává; 2005. április 24-én iktatták be. Ő a nyolcadik német pápa, és a 265. a római katolikus egyházfők sorában. A legutóbbi német pápa a Németalföld területén született VI. Adorján (15221523), míg a legelső pápa, aki a mai Németország területén született, II. Viktor (10551057) volt.

2013. február 10-én kelt és másnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában[1][2] idős kora miatti fogyatkozó erejével indokolva bejelentette a pápai hivatalról a hónap végével történő lemondását, melynek következtében „2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk". 2013. február 11-én a Vatikán megerősítette a pápai lemondás hírét,[3] így XVI. Benedek a harmadik egyházfő, aki önként mondott le V. Celesztin és XII. Gergely után. Lemondása után hivatalos megszólítása: Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa (vagyis kiérdemesült pápa) lett.[4] A pápai székben Ferenc követte.

Tartalomjegyzék

Élete


Németországtól pápává választásáig

Joseph Ratzinger a németországi Marktl am Innben (Felső-Bajorország) született, nagyszombat napján. „Ebből adódott, hogy a következő reggelen az éppen akkor megszentelt vízzel kereszteltek meg, abban az időben ugyanis még délelőtt ünnepelték »húsvét éjszakáját«. Egész életemre meghatározó jelentőségű eseménynek tartom, hogy az újonnan szentelt víz első kereszteltje lehettem” – írta önéletírásában.[5]

Édesapja csendőrtiszt volt, édesanyja férjhezmenetele előtt szállodai szakácsként dolgozott. Gyermekkorát az osztrák határ közelében (Salzburgtól 30 km-re) fekvő Traunsteinben töltötte.[6]

1941-ben belépett a Hitlerjugendbe, mivel a tagság minden 14 éven felüli német fiúnak kötelező volt 1939 decembere után,[7][8] így kelletlenül ő is eleget tett ennek, de a gyűléseken való részvételeket megtagadta.[9] 1943-ban besorozták katonának, és Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania, majd dezertált. 1945-ben az ellenség fogságába esett. Amikor kiengedték, bátyjával együtt belépett a katolikus szemináriumba.

1946–tól 1951-ig filozófiát és teológiát tanult a freisingi főiskolán és a Müncheni Egyetemen. 1951. június 29-én szentelték pappá.[6] Professzori kinevezését követően a bonni, a münsteri, majd a tübingeni egyetemen tanított. Regensburgban egyetemi tanszéket (intézetet) alapított, amelyet ma is a „Ratzinger-iskola”-ként emlegetnek. 1972-ben megalapította a Communio című katolikus folyóiratot. 1977-ben kinevezték a München-Freisingi főegyházmegye érsekévé. VI. Pál pápa – ugyancsak 50. születésnapja évében – 1977. június 27-én bíborossá kreálta. 1981-ben II. János Pál pápa kinevezte az egyházi tanítóhivatal, a Hittani Kongregáció prefektusává. (A hitbeli doktrínákért felelős hivatal 1908-tól 1965-ig a Sacra Congregatio Sancti Officii – a „szent hivatal kongregációja” –, korábban, 1542-től a Congregatio Romanae et universalis Inquisitionis – „a római és egyetemes inkvizíció kongregációja” – volt. A középkori inkvizíció módszereit Ratzinger bíboros 2003-ban elítélte. [1]) 1982-ben lemondott a müncheni érseki tisztségről, 1993-ban pedig Velletri-Segni püspök-bíborosa lett. 2002 novembere óta pápává választásáig a bíborosi kollégium dékánja, egyúttal az egyházi törvény és az ősi szokás szerint Ostia püspök-bíborosa is volt. Minden más bíborosnál közelebb állt II. János Pál pápához.

2005 januárja óta Ratzinger a sajtóban már úgy szerepelt, mint II. János Pál pápa utóda.

Dékáni hivatalából kifolyólag a II. János Pál halálát követő interregnum idején ő volt a Vatikán egyik legmagasabb rangú embere. Ő celebrálta II. János Pál temetési miséjét 2005. április 8-án, valamint vezette a pápaválasztó konklávé megnyitását.

2005. április 19-én választották pápává. Pápaként mondott első miséjén többször is emlékeztetett a XXIII. János által összehívott második vatikáni zsinat döntéseire, és leszögezte, hogy elődje irányvonalát kívánja folytatni.

Ratzinger a XVI. Benedek nevet vette fel. Azért esett erre a névre a választása, mert Nursiai Szent Benedek rendalapító Európa védőszentje. Másik érve, hogy XV. Benedek nyomdokait szeretné folytatni, akit a béke pápájának is hívnak.

XVI. Benedek a nyolcadik német pápa a történelem folyamán. Az előző német pápa VI. Adorján volt, közel 500 évvel azelőtt.

2013. február 11-én bejelentette lemondását, amit a Vatikán megerősített. A posztot február 28-ig kívánta betölteni, amiről adott napon le is mondott.[10][11]

Mindennapjai

Aldo Maria Valli olasz újságíró 2011-ben megjelent cikkében mesélte el XVI. Benedek pápa napi rutinját. A szerző rendszerető német embernek nevezte a pápát: precíz időbeosztással élt pápaként, napjait mindennap előre megtervezve kezdte. A reggeli elfogyasztása után a világsajtót olvasta: német, olasz, angol, francia és spanyol nyelvű újsághíreket olvasott. Rendszerint – ha más programja nem akadt – délután fél kettőkor ebédelt, az ebédeken két titkára volt jelen. Benedek pápa kedveli a mediterrán ételeket. Alkoholt egyáltalán nem fogyaszt, bort soha nem iszik, ebédre rendszerint narancslevet iszik. Pápaként ebéd után titkárával negyedórás sétát tett az apostoli palota kertjében. Lefekvés előtt mindig próbált időt szakítani az olvasásra, és arra, hogy zongorázhasson.

Lemondásának okai

XVI. Benedek egészségének hanyatlását nevezte meg hivatalos okként, ami miatt nem kívánja tovább betölteni az egyházfői tisztséget. Orvosaival konzultálva megállapította, hogy többször nem lesz már képes tengerentúli utazásokra, így a közelgő riói Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón sem fog tudni részt venni.[12]

A sajtóban ugyanakkor különféle, a pápa szavainak ellentmondó alternatív elméletek jelentek meg. Az olasz La Repubblica újság szerint a lemondásnak köze van ahhoz az incidenshez, amelyben Benedek komornyikját őrizetbe vették 2012 májusában a pápai iratok kiszivárogtatásának gyanújával. A komornyikot, aki számos iratot lopott el, később az egyházfő kegyelemben részesítette és kiengedték a fogságból.[13] A lap információi szerint az egyházfő három bíborost kért fel, hogy tegyenek jelentést az ügyről, aki csak ezután, a bíborosok jelentésének kézhezvétele után döntött a lemondás mellett még ugyanazon év decemberében. A jelentés szerint az egyházon belül korrupció és homoszexualitás volt tetten érhető, amik egyúttal zsarolhatóvá is tették a Szentszék érintett tagjait. A jelentés ezeken kívül pénzmosással és egyéb kérdéses ügyekkel is foglalkozott, amelyek érzékenyen érintették a Vatikánt.

Az Apostoli Szentszék a találgatásokat közleményben ítélte el, mely szerint a sajtó a „nem ellenőrzött, vagy nem ellenőrizhető, vagy egyenesen hamis hírekkel” súlyos kárt okoz intézményeknek és személyeknek. Federico Lombardi a Vatikáni Rádióban „rágalmazásnak, félretájékoztatásnak, zavarkeltésnek" nevezte a pápa lemondásának okáról szóló híreket.[14] A Vatikán szóvivője szerint különböző típusú információk és jelentések keringenek az Egyházról és a Kúriáról, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.[15]

A botrányok mellett az is közrejátszhatott a lemondásban, hogy Benedek állítólag nemigen akart pápa lenni, és belefáradt a pápai hivatás betöltésébe.[16]

Egy évvel később megerősítette, hogy idős kora és meggyengült ereje vezetett a lemondásához. A La Stampa olasz napilap 2014. február 26-i számában megjelent levelében cáfolta a sajtóban korábban napvilágot látott találgatásokat és kiemelte, hogy nem kell semmilyen titkot keresni távozása mögött.[17]

Lemondása után

XVI. Benedek pápa a Castel Gandolfó-i pápai nyári rezidencián találkozott először utódjával, Ferenc pápával 2013. március 23-án. A volt és a jelenlegi pápa együtt ebédelt, és hosszan elbeszélgettek.[18] 2013. augusztus 31-én az emeritus pápa szentmisét mutatott be jelenlévő ötven egykori tanítványának, a Ratzinger Schülerkreis tagjainak, 38. találkozójuk kezdetén. Lemondását követően ez volt az első nyilvános szentmiséje, ezúttal a vatikáni kormányzóság kápolnájában.[19]

2014. február 22-én megjelent a Ferenc pápa által összehívott bíborosi konzisztóriumon, amelyen utódja 18 új bíborost kreált.

Ugyancsak részt vett a bíborosokkal koncelebrálva a Szent Péter téren Ferenc pápa által vezetett kanonizációs szentmisén, 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján, melyen utódja a szentek sorába iktatta két elődjüket, XXIII. János és II. János Pál pápát. Ezt a napot nem hivatalosan a „négy pápa napjaként" is említik, értve ez alatt a hivatalban lévő és emeritus pápákat, valamint a két szentté avatottat, akik ereklyéjük formájában voltak jelen a szertartáson, azaz különböző módon, de jelen volt négy pápa.

2019-ben az emeritus pápa hosszú írást közölt a Klerusblatt című német folyóiratban. Írásában figyelmeztetett, hogy a „pornográfia megjelenése az 1960-as évektől megroppantotta a társadalmakat, erre pedig az egyház nem volt képes megfelelő választ találni, sőt, maga is megroppant, a papi szemináriumokban melegklubok alakultak ki.” Írásában közölte, hogy érintkezésbe lépett Parolin bíboros államtitkárral és Ferenc pápával is, hogy a gondolatait megjelentesse a Klerusblattban.[20][21][22]

2020. június 18-án lemondása óta először Olaszországon kívülre utazott. Hazájába, Németországba repült kis létszámú kísérettel, hogy Regensburgban súlyos beteg pap bátyját, az egyházzenész Georg Ratzingert meglátogathassa.[23] Ez utolsó találkozásuknak is bizonyult, fivére július 1-én 96 éves korában elhunyt.[24][25] Ferenc pápa július 2-án együttérzéséről, lelki közelségéről és imáiról biztosította elődjét.[26] Az emeritus pápa szülőföldjén tartózkodása alatt felkereste többek között szülei és nővére nyughelyét a ziegetsdorfi temetőben, valamint meglátogatta Nikola Eterovićot, németországi apostoli nunciust, továbbá ellátogatott Pentlingben abba a házba, ahol annak idején, még az érseki kinevezése előtt tanárként lakott.[27]

Nézetei, személyisége


XVI. Benedek pápa
(2006. január 20.)

Fiatal korában radikálisnak számított, az 1960-as évek diákmozgalmainak idején azonban nézetei fokozatosan váltak tradicionálisabbá. Volt tanártársát, Hans Küng teológust ő tiltotta el a tanítástól, s konzervatív szigora miatt többek közt az „Isten rottweilere” gúnynevet kapta. Elődjéhez, II. János Pálhoz hasonlóan támogatja a kötelező papi cölibátus intézményét, ellenzi a nők pappá szentelhetőségét, a mesterséges születésszabályozást, a homoszexuális párkapcsolatok polgári elismerését, az abortuszt és az eutanáziát. E két utóbbiról kijelentette, hogy aki e „súlyos bűnöket” támogatja, annak nem szolgáltatható ki szentség. II. János Pál egyik legközelebbi munkatársaként hírnévre tett szert, személyes ismerősei szerint kedves, sőt félénk ember.

Benedek emeritus pápa hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért, képzett zongorajátékos, különösen Mozartot és Beethovent kedveli.

Tevékenysége


Első enciklikáját, amely a Deus caritas est (Az Isten szeretet) címet viseli 2006. január 25-én mutatták be a Vatikánban. Második, Spe salvi kezdetű enciklikáját 2007. november 30-án írta alá, és még aznap nyilvánosságra hozták.

2005-ben, a kölni Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón XVI. Benedek nem hivatalos ígéretet tett zarándokoknak a marpingeni jelenések kivizsgálására. (2001-ig összesen 45 illatészlelést, 20 fény­- és napvíziót, 11 – még a Vatikán által hivatalosan kiküldött orvos igazo­lására szoruló – gyógyulást, 15 jelenést – amelyekben Szűz Mária Németország és a németség jövőjéért aggódott – és 3 megtérést regisztráltak.)

a Szent X. Piusz Papi Testvérület püspökeit sújtó kiközösítés feloldása

2009. január 24-én a pápa feloldott a kiközösítés alól négy püspököt, köztük Richard Williamsont, akit a néhai Marcel Lefebvre érsek, a Szent X. Piusz Papi Testvérület alapítója szentelt fel, 1988-ban. Ezzel egyidejűleg kiderült, hogy Williamson, a Testvériség brit születésű tagja néhány nappal korábban egy svéd televízióban kifejtette: szerinte „nem voltak gázkamrák", és azokkal a „revizionistákkal" ért egyet, akik azt állítják, hogy „200-300 ezer zsidó pusztult el a náci koncentrációs táborokban, de egyikük sem gázkamrában". A Williamson-interjú és a pápa intézkedése világszerte komoly felzúdulást okozott.[28]

A pápa szerint a Vatikán hibázott, amikor nem eléggé világosan mutatta be a kiközösített püspökök visszafogadásának jelentőségét, és a velük szemben támasztott elvárásokat. A Szentszék tájékoztatása szerint a Testvériséghez tartozó négy püspök kiközösítésének feloldása nem jelenti a szervezet egyházjogi helyzetének rendezését. Hiba volt az is, hogy interneten nem ellenőrizték le Williamsont. „Megtudtam, hogy internetes kereséssel időben tudtunk volna a problémákról... a Szentszéknél a jövőben tüzetesebb figyelmet kell fordítanunk erre az információs forrásra" – jegyezte meg XVI. Benedek.[28]

Bocsánatkérések

Viselet

XVI. Benedek pápa ismét bevezette a hagyományos pápai sapka, a camauro viseletét. Védjegyévé váltak a pápai piros cipők, melyeket utódja, Ferenc pápa nem hord. Benedek pápa lemondása óta kézi készítésű barna papucscipőt visel, amelyet a mexikói Leónban készítettek és ajándékoztak neki 2011-es látogatása idején.

Címere


XVI. Benedek pápa címere alapvetően a vatikáni szimbólumokra épít, mindemellett több ponton is eltér a szokásoktól. Benedek személyes címere főként érseki motívumokat tartalmaz, amelyek a bajor egyházmegye München-Freisingi érsekségére utalnak. Joseph Ratzinger pápává választása előtt ennek az egyházmegyének az élén állt. Az új pápai címer központi helyén egy három részre bontott pajzs látható, amelyet Benedek személyes jelképei foglalnak el. A pajzs hátterében a mennyország két kulcsa áll, és fölötte egy püspöki süveg helyezkedik el. A címer alatt pedig az érseki pallium látható.

A tiara helyén püspöki süveg áll, ami a papságot szimbolizálja, a rajta lévő három vízszintes aranycsík is az egyházfő hatalmára utal. A csíkok a rendet, a joghatóságot és a magisteriumot jelképezik, amelyek a középső függőleges sávval egymáshoz kötődnek, és ezáltal a pápa személyében egyesülnek. A tiara három aranyszínű sávjának is ez a jelentése. A címerpajzs alatt a pallium látható, aminek fehér gyapjúszövetére fekete kereszteket varrnak, és ennek adományozásával ismeri el az egyházfő az egyházmegyei hatalmat. Általában érsekek, ritkábban püspökök kapják meg. Benedek esetében ez Szent Péter ősi püspökségére utal, aminek irányítása a pápa feladata.

A pajzs három szimbóluma közül a bíbor háttér előtt fekvő kagyló a legszembetűnőbb, s több jelentést is hordoz magában. Egyrészt a zarándokok szimbóluma, hiszen úgy sodródik a tenger áramlataiban, mint ahogyan a jó zarándokok utaznak az egyház irányítása alatt. Emellett a klérus egyik kölni ülésén Benedek megkapta az Isten zarándoka, tiszteletbeli címet. A személyes kötődést erősítette az is, hogy Regensburgban, abban a kolostorban ahol Benedek teológiát oktatott, szintén gyakran jelent meg a kagyló motívuma. Ezért érsekké szentelése után a címerére is rákerült. Másrészt pedig Hippói Szent Ágoston elmélkedéseiben is szerepet játszik, ugyanis Ágoston a Szentháromság lényegéről gondolkodott a tengerparton sétálgatva, amikor egy fiúba botlott. A gyermek egy kagylóval vizet mert a fövenybe fúrt lyukba. Ágoston kérdésére, hogy mit csinál, a fiú azt válaszolta, hogy kimeri a tengerek vizét ebbe az üregbe. Ágoston ekkor döbbent rá, hogy az ember és az Isten mennyire különböző lények. Benedek Szent Ágostonról tanulmányokat is írt.

A címer jobb felső részében Szent Korbiniánusz az első freisingi püspök medvéje látható. A püspök a legenda szerint a 8. században keresztény hitre térítette a bajorokat, és ő a München-Freisingi főegyházmegye védőszentje. A medve csomagot visel a hátán, ugyanis a legenda szerint Korbiniánusz Rómába zarándokolván egy medvére rakta terheit, és úgy érkezett a városba. A legenda szimbolikus értelemben a kereszténység hatalmát jelzi a vad erők felett, és egyben a medve a pápára háruló terhet is jelzi. Végül a harmadik alak az úgynevezett Freisingi Mór avagy a Caput Ethiopicum. A balra néző fej már a 14. század óta Freising címerében látható, és az eredetileg püspökségnek alapított állam szekularizációja után is megmaradt. Azóta a freisingi egyházmegye vezetői mindig címerükre helyezték a fejet.

Magyar vonatkozások


1998. május 21-én a Szent István Társulat Stephanus-díjjal tüntette ki Ratzinger bíborost. A díjat azoknak adományozzák, akik magyarul megjelent műveikben a keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik.[34]

Irodalmi ajánló


Magyarul megjelent művei

Pápai megnyilatkozások

Életrajzok

Játékfilm


Jegyzetek


  1. Pope Benedict XVI announces his resignation at end of month
  2. XVI. Benedek pápa lemondó nyilatkozata
  3. Lemond a pápa
  4. „Emeritus pápa” lesz XVI. Benedekből , magyarkurir.hu
  5. Joseph Ratzinger: Életutam: XVI. Benedek pápa önéletírása. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963-361-755-3  
  6. a b Biography of His Holiness Pope Benedict XVI , Libreria Editrice Vaticana (letöltve: 2007. április 17.)
  7. http://www.nsz.prim.hu/cikk/413828/[halott link ] Ratzingert bekényszerítették a Hitlerjugendbe
  8. The Third Reich in Power, Richard J Evans, 2005, 272. o.
  9. The New York Times (2005. április 23.). "New Pope Defied Nazis As Teen During WWII Archiválva 2008. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben".
  10. Lemond a pápa
  11. Pope resigns
  12. Elio Guerriero: „Ferenc pápa atyai-testvéri kapcsolattal ajándékozott meg” – interjú XVI. Benedek emeritus pápával . Vatikáni Rádió/Magyar Kurír, 2016. augusztus 26. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  13. Megkegyelmezett tolvaj komornyikjának a pápa , hir24.hu, 2012. december 22.
  14. MTI: A sajtót támadja a Vatikán . origo.hu, 2013. február 23. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  15. Lombardi: egyes lapok hamis híreket és negatív értékeléseket röppentettek fel . Vatikáni Rádió/Magyar Kurír, 2013. február 24. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  16. Miért mondott le a pápa? [halott link ], promenad.hu, 2013. február 12.
  17. MTI: Lemondása okáról beszélt XVI. Benedek pápa . Magyar Kurír, 2014. február 26. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  18. Ferenc pápa Benedekkel ebédelt . origo.hu, 2013. február 24. (Hozzáférés: 2013. március 26.)
  19. http://www.magyarkurir.hu/hirek/krisztus-mellett-helyunk-hogy-szolgaljunk-xvi-benedek-egyutt-misezett-egykori-novendekeivel
  20. XVI. Benedek: vissza kell térni Istenhez, hogy kilábaljunk a visszaélési válságból , vaticannews.va
  21. Pope emeritus Benedict XVI: Return to God to overcome abuse crisis , vaticannews.va (angolul)
  22. XVI. Benedek: Az Egyház és a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrány (I. rész) , katolikus.hu
  23. XVI. Benedek hazautazott Németországba nagybeteg paptestvére meglátogatására - Vatican News (magyar nyelven). www.vaticannews.va, 2020. június 18. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  24. Meghalt XVI. Benedek pápa bátyja, Georg Ratzinger – vasarnap.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  25. Elhunyt Georg Ratzinger prelátus, az emeritus pápa paptestvére - Vatican News (magyar nyelven). www.vaticannews.va, 2020. július 2. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  26. Ferenc pápa levele XVI. Benedeknek testvére halálára - Vatican News (magyar nyelven). www.vaticannews.va, 2020. július 2. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  27. Megható pillanatok: Benedek pápa hazatért elbúcsúzni – vasarnap.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  28. a b (letöltve: 2013. március 18.)
  29. Pápai bocsánatkérés 2006. szept. , mno.hu. (letöltve: 2010. június 11.)
  30. Magyar Kurír: XVI. Benedek pápa beszéde a regensburgi egyetemen
  31. Magyar Kurír: Lábjegyzetekkel tette közzé a Vatikán a Szentatya regensburgi beszédét
  32. Pápai bocsánatkérés 2008. július 19-én , index.hu. (letöltve: 2010. június 11.)
  33. Pápai bocsánatkérés 2010. június 11-én Archiválva 2010. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, hirado.hu/mti. (letöltve: 2010. június 11.)
  34. Archivált másolat . [2007. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. április 23.)
  35. A két pápa az Internet Movie Database oldalon (angolul)

További információk


A Wikimédia Commons tartalmaz XVI. Benedek pápa témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikk



Előző pápa:
II. János Pál
Római pápa
20052013
Következő pápa:
Ferenc
  • Németország-portál
  • Katolicizmusportál



Kategóriák: 1927-ben született személyek | Élő személyek | Pápák | Bíborosok | Német teológusok | Poliglottok | Stephanus-díjasok | München-Freisingi érsekek


Dátum: 27.03.2021 08:34:11 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.